In Memorian Pacha - megvannak a záróparty párosjegynyertesei!

Az október tizennegyedikén záró Vigadó téri Pacha utolsó bulija előtti klubnekrológunkban a Freee Magazin és a zárópartyn játszó dj-k közreműködésével összefoglaljuk a Pacha-sztorit, interjúzunk Rács Balázzsal, a budapesti klubbirodalom, a Fame Promotion terjeszkedéséről és levitézlett promóterekről. Mindemellett ingyen párosjegyeket hirdettünk meg a búcsúpartyra - nyerteseink a harmadik oldalon!

Mik voltak budapesti Pacha-himnuszok?
Kühl: Sok ilyen volt, de szerintem ezek a zenék nem csak a Pachában voltak népszerűek. Talán a régi Panoptic-trekket, vagy Andrewboy&Dennis Clarke Születésnapomra című számát sorolnám ide. A Pachában mindig lehetett kísérletezni és új zenéket játszani, sosem nyúztuk ugyanazt, ezért sok jó muzsika szólt, de kifejezetten "himnuszról" azért nem beszélhetünk.
Dandy: Az Electroland: Drop Beat (Circulation Rmx) azon a hangcuccon hatalmasat szólt mindig. Bár sok szitkot is kaptam emiatt a zene miatt, mert miután a GU25-ön megjelent, sokan Deep Dishként azonosították, holott az egy nagyon régi bakelit és mindig is játszottam.
Andrewboy: A legtöbbet pörgetett korongok a saját szerzeményeink voltak. Hittem a dalok sikerében, de ekkorára nem számítottam. Emellett a Depeche Mode Free Love-jának remixe és a Panoptic Surface-e is kiemelkedő helyezést ért el a közönségnél, ezek a dalok is az átlagosnál többet szóltak.
Shiipman: Fogós kérdés, egyet képtelen lennék kiemelni. Sok sláger volt, amely meghatározott egy korszakot és ma is szép emléket ébreszt bennem. Hosszasan sorolhatnám, néhány közülük: a Conjure One és a Tears from the Moon, az Echomen és a Perpetual, az Origene és a Sanctuary, a Panoptic és a Surface, vagy a Glamarama és a Girl Just Wanna Have Fun. Ez utóbbit egyszer csak poénból játszottam le, de annyira bejött a partyzóknak, hogy azután mindig követelték tőlem.

Kühl Tamás a Pachában

Milyen nehézségekkel találkoztál a klubban az évesk során?
Kühl: Először furcsa volt a Rane keverő rotációs potija, de később annyira megszerettem, hogy ma már azt vallom, hogy a legnagyobb feeling erről a keverőpultról dolgozni.
Blackman: A Pacha "sajátságos" keverője, de megoldottam.
Shiipman: Amikor két évvel ezelőtt a Coronitába kerültem, az akkori közönség nehezen fogadott be. Sokat kellett küzdenem azért, hogy megszeressenek. Be kellett vállalnom sok olyan zenét, amit korábban el sem tudtam képzelni. Meg kellett tanulnom, hogyan tudom felállítani és ott tartani az embereket a táncparketten, akár az utolsó utáni pillanatban is. Ez azért volt komoly feladat, mert vasárnap esténként játszottam - akár hat-nyolc órákat is. Tavaly nyáron pedig, amikor egy mélypontot követően a Coronita koncepcióváltására került sor, az alapoktól kellett újraépíteni a klubot. Keményen dolgoztunk, hogy ismét jó híre legyen a helynek. Gyakorlatilag az azóta eltelt időszakban egyedül a skatulyázás problémájával kellett szembesülnöm.

Miben különbözik az afterpartyk közönsége és hangulata az éjjeli bulikétól?
Shiipman: Az afterparty egy speciális terület. Rendkívül összetett közönsége van, melyet nagymértékben befolyásol, hogy éjszaka milyen bulik vannak a városban. A sokrétű zenei igényt nehéz kiszolgálni, egy after-dj-nek több stílust kell tudni játszania és folyamatosan figyelnie kell a közönségre, mert az néha nagyon hisztis tud lenni. Nem lehet előre felépíteni egy szettet, nem lehet elmenni igazán egy irányba sem, ellentétben az éjszakával, ahol a dj sokkal inkább próbálkozhat új hangzásokkal. Azt sem szabad elfelejti, hogy mindig vannak úgynevezett "kötelező slágerek", melyeket le kell játszani. Ha az ember ezeket a dolgokat figyelembe veszi, akkor képes igazán jó hangulatot varázsolni.
Andrewboy: Reggel sokkal nehezebb a hangulat fokozása. Hajnalban az emberek sokkal fáradtabbak, így nagyon fel kell kötni a nadrágjukat azoknak a dj-knek, akik ekkor zenélnek. Viszont egy reggeli partyra az estéken nem látható közönség indul útra, amiből hatalmas bulik alakulnak ki.