Fagyott hangulatok az angol producertől

Lange Better Late Than Never című albuma, a Jonas Steur albumhoz hasonló koncepcióval áll össze: két cédé, az elsőn az aktuális számok, a második pedig amolyan bestof. Egyszerre multidéző electro, minimál és remek chillout. A Trancetream cikke.

Lange a mindennapi életét jeleníti meg a számaiban. A Nearly Home például akkor állt össze, amikor távolban lakó barátnőjétől tartott haza.

A Frozen Beach ihletője egy skót sziget, Isle of Lewis, ahol a művész egy igen csak hideg hétvégét töltött, ami remek chillout készítésére sarkalta.

Ugyan az Angel Fall-t a szerző legjobb zenéjének tartja az utóbbi évekből, mégiscsak Paul van Dyk Crush című számára hasonlít, még többszöri meghallgatás után is.

Az ügyes chillek mellett igazi vokálos számok is feltűnnek: a Maybe Tomorrow szövegét Katie Marne írta (a sláger Drifting Away is tőle származik), és Sarah Ozelle énekli. Lange itt az úgynevezett uplifting-trance hangulatra törekedett, egy kicsit eltérve a szokványos bassline-tól és elrendezéstől. Jól sikerült, dallamos, kellemesen ritmusos dal lett a végeredmény.

A Dial Me Up igazi élmény, aki internetezett már hét-nyolc évvel ezelőtt is, annak ismerős lehet az analóg modem csatlakozási hangja az internetkapcsolat beindulásakor. Ezzel kezdődik ez az electroelemeket gazdagon bemutató szerzemény. Soha nem jelent meg széles körben, viszont Ferry Corsten sokat játszotta, és igen jók voltak a visszajelzések.

Out of the Sky

Lange tíz éve tevékenykedik az elektronikus zenei szcénában, de soha nem kapta meg a kellő népszerűséget, hírnevet; kicsit mindig a háttérben maradt. Ez az album önmagában annyira talán nem kiemelkedő, viszont Lange rajongóknak kötelező, és aki szeretné a számonkénti kritikát is tanulmányozni, a Trancetreamen itt megteheti.

Trancetream