Posztmodern áriák

SZÍNHÁZ

Egy holland társulat elhatározta, hogy ha már a cirkusz, az opera, a komolyzene, a tánc vagy a képzőművészet különböző műfajai megkaphatják maguknak az új-, neo-, kortárs- és hasonló értelmű előtagokat, a vokális előadóművészet képviselői sem fognak ölbe tett kézzel ülni, ők is új utakat keresnek, és azt nem átallják kortársnak bélyegezni. Ez a Netherlands Vocal Laboratory csapata, a nevükben szereplő "laboratórium" is jelzi, erősen kísérletező műhelyről van itt szó, amely az énekes színház új formáit keresi. Előadásaikban videókat, fényinstallációkat és elektronikát használnak, számítógéppel torzítják a hangot, történeteikhez különleges minimál-szcenikát alakítanak ki, és ha ez még nem lenne elég a (poszt)modernséghez, fiatal, hasonlóképpen kísérletező kedvű zeneszerzők munkáit használják fel darabjaikhoz. Mottójuk: "Csak olyan énekes jöjjön, aki nem fél a magasságtól!"

A társulat és lendületes karmesterük, Romain Bischoff

A Trafóban látható Cirque Vocal című előadást "vokális akrobatika"-ként mutatja be a társulat: "olyan, mint egy James Bond-film, amelyben minden egyes énekes kaszkadőrmutatvány lehetséges." Egy percnyi géphang után gyönyörű belcanto, sci-fi-világ után a capella, sóhajok és füttyök után egy magas C. A mi XXI. századunk kakofóniája mesebeli virtuozitással eladva. Ne féljünk, nem lesz zavarosabb a darab, mint a saját világunk.