Mozgókép és grafika, Háy Ágnes két nagy szerelme

KIÁLLÍTÁS

Háy Ágnes grafikusművész, animációs filmkészítő eddigi életművének legfontosabb "mozgó képeit" láthatják az érdeklődők a budapesti Millenárison, a Pixel Galériában, egészen március 2-ig. Az 1952-ben született művész nem részesült a szó hagyományos értelmében vett művészeti képzésben, de "a hazai neo-avantgárd szellemén nevelkedve észrevétlenül is az újító "nagy generáció" tanítványává, tagjává vált" - írják az összegzésben. A Millenáris honlapjáról az is kiderül, hogy a Londonban élő művész a tárlathoz kapcsolódóan workshopokat is tart Budapesten. Két nagy szerelme van Háy Ágnesnek: a grafika és a film. Grafikáit 1968 óta közlik lapok, animációs filmmel 1969-ben kezdett el foglalkozni. Korai mozgóképeiben megteremtette a "különc úr" alakját: e figura mozgása, látásmódja, gondolkodása, észrevétlen filmes bukfencei később ott is meghatározták alkotásainak karakterét, ahol maga a "hős" nem jelenik meg.

Egyik talán legnagyobb sikere volt a Gyurma című film 1971-1972-ből, amely a pozitív nemzetközi médiavisszhang dacára abszolút kísérleti anyagnak nevezhető. A Gyurma egyébként több helyszínen készült: a Balázs Béla Stúdióban, a Pannónia Filmstúdióban, a Kecskemétfilmben és a Varga Stúdióban, majd a London Filmmakers Coopban. A grafikák és az animációs filmek mellett színházi díszleteket és jelmezeket is tervez, mesekönyveket illusztrál. 1985 óta Londonban él. Legismertebb filmjei: Egy különc úr naplója, Gyurma (1972), Bodajk (filmösszeállítás, 1972-1981), Üldözés (1973), Vár/tempó (1975), Gyurma (1977), Várakozás (1980), Hamburg (1982), Színház (1983), Gyurma-színház-Hamburg (1985), An Apple for You (1987), Kép/vers-vers/kép (1989), Haláltánc/Danse Macabre (1992), Kirakatibaba (l993), Játszótér (1994), A kocka, aki le akar feküdni, Kezek, Mint a virág (2000), The Rabbit Shaman (2005), Kacsa, Londoni múzeumok, Metronóm (2006).