Zárul pünkösd ünnepe

ÜNNEP

Húsvét után az ötvenedik napon üljük pünkösd ünnepét, mely a kereszténységben a Szentlélek eljövetelének ünnepe. Tertullianus régi ünnepnek nevezi, ebből sejthetjük, hogy az apostolok idejéből való. Hasonlóan a húsvéthoz, a pünkösd is egész héten át tart, de csak két nap nyilvános ünnep ebből: a vasárnap és a hétfő. A katolikus egyházban van vigíliája böjttel, amelyen keresztvizet szentelnek. A bérmálás szentségét pünkösd ünnepétől kezdve szokás kiszolgáltatni a római katolikus egyházban. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik.

Tavaszköszöntő népszokások

Magyarországon a pünkösdi ünnep egybefonódik a tavaszköszöntő ceremóniákkal, mint például a csíksomlyói búcsú vagy a májusfa-állítás, mely még a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Májusfát állítani mindig is nagy megtiszteltetésnek számított, hiszen az udvarlók így fejezték ki szerelmüket és tiszteletüket szívük hölgye iránt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban, aztán színes szalagokkal, étellel-itallal díszítették azt.