Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Tudták, hogy Magyarország volt a negyedik nemzet, amelyet az újkori olimpia első fáklyafutása érintett? A Délmagyarország azt írta, 1936. július 28-án, Röszkén ért az ötkarikás játékok lángja hazánkba.
„A trianoni magyar határ küszöbén a mosolygós magyar nap tettekre hevitő melegénél, megindult érzéssel veszem át (...) a fáklyát. Hirdesse ez a fáklya, hogy nincsen más fegyverünk, csak a lelki és testi kulturánk" – írta a lap annak idején.
A szegedi ünnepség után a fáklyával további huszonhat sportoló futott Kistelekig. Onnan harmincnégy kiválóság vitte a fáklyát Kiskunfélegyházáig a végül Kecskemétet, Budapestet és Győrt is érintő útvonalon, hogy a 386 kilométeres magyar szakasz végén Oroszvárnál hagyja el az országot.
A riói olimpia megnyitó ünnepségét a Maracana-stadionban rendezik, a létesítmény körül több száz tüntető gyűlt össze. A részletekről itt olvashat.
Előzetesen csupán 37 állam- és kormányfő jelezte részvételét a megnyitón. A végleges listán szerepel Francois Hollande francia államfő, aki a 2024-es párizsi ötkarikás pályázatnak próbál támogatókat szerezni.
Ott lesz még Mauricio Macri argentin elnök is, viszont Joachim Gauck német államfő egy fogműtét miatt lemondta a részvételt. Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviseli a megnyitón, a záróünnepségre Orbán Viktor kormányfő utazik majd Brazíliába.
Az ismertebb politikusok közül jelen lesz még a megnyitón John Kerry, az Egyesült Államok külügyminisztere és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is.
Eddig két nap alatt nem sok rendőrt láttunk Rióban, a megnyitó előtt viszont a legendás Maracana Stadion környékén hemzsegtek az állig felfegyverzett kommandósok, és sima egyenruhát viselő rendőrök is. A tüntetésnek viszont már semmi nyoma nem volt, csak egy ablakban láttuk azt a feliratot, hogy "Le a korrupcióval Brazíliában" - jelentették tudósítóink.
Bár a stadionban egy órával a megnyitó kezdete alatt még félház sem volt, az újságírók közül sokan egyszerre értek a különbusszal a helyszínre, aminek az lett a vége, hogy egyórás sorban állás után sikerült csak a stadionba bejutni - jelentették tudósítóink.
A brazilok lételeme a tánc, úgyhogy a nézőknek éppen egy koreográfiát próbálnak megtanítani. Ami feltűnő, még mindig nagyon sok az üres hely.
A stadionban nem volt tökéletesen felcímkézve, hogy merre is van a média tribün, ami azt eredményezte, hogy sikeresen elindultunk a rossz irányba, és belebotlottunk a megnyitóra készülő fellépőkbe, akik a leglehetetlenebb maskarában végezték az utolsó simításokat - jelentették tudósítóink.
Magyar idő szerint 1.00: a megnyitó hivatalosan is kezdetét vette.
A megnyitón 125 férfi és 82 női zászlóvivő lesz. A magyaroknál londoni olimpiai bajnokunk, a kardvívó Szilágyi Áron kapta a megtisztelő feladatot. A tervek szerint 2.37-kor lép be a küldöttség élén a Maracanába.
Azért jó, hogy sötét lett a stadionban, mert így nem derül ki, hogy még mindig sok széknek nincs gazdája. Ami kicsit meglepő egy megnyitón. Vagy inkább ciki? Mindenesetre szokatlan.
1000 önkéntes segítségével egy ezüstpapírokkal tarkított nyitóképpel történik meg a hivatalos visszaszámlálás.
2016. augusztus 5.
Az Óz bádogembere és a Csillagok háborúja rohamosztagosai is eszembe jutottak a megnyitót elkezdő koreográfia ezüstbe öltözött szereplői láttán. A közönségnek mindenesetre tetszett, ahogy rázták és verték a szintén ezüstszínű ponyvájukat.
A szervezők köszöntötték Thomas Bachot, a NOB elnökét, majd jött a brazil himnusz. Talpon a stadion.
Az este egyik leglátványosabb része következik, amely "Az élet születése" címet kapta.
Aki fáradt, gondolja meg, ébren marad-e: a megnyitó a tervek szerint három órán keresztül tart majd. Többek között Brazília történelmét mutatják be, illetve nagy hangsúlyt kap a környezetvédelem és a béke. A nemzetek bevonulásánál a magyarok 93. helyen érkeznek majd.
Gyönyörű felvétel a Maracana első tűzijátékáról.
Megjött a szereplő, akivel a vécén sikerült összefutni 45 perccel a megnyitó előtt. Akkor leginkább Jézusra hasonlított a jelmeze alapján, de most kiderült, hogy a portugál konkvisztádorokat jelképező csapat egyik tagja volt - jelentették riói embereink.
A Maracana gyepéből a semmiből emelkednek ki a hatalmas házak - Brazília a gigavárosairól, a metropoliszairól is híres.
A közönséget is bevonták a megnyitóba, egyszerre kellett mindenkinek a mobiltelefonjával integetnie, így olyan volt, mintha több ezer gyertya égne a sötét stadionban. Ez plágium! Ezt a poént Londonban már ellőtték.
Sziínpadon Gisele Bündchen, a brazil szupermodell állítólag utoljára lépett közönség elé.
Na, most lehet Tom Bradyt irigyelni! És nem azért mert az NFL egyik legjobb kezű irányítója, hanem azért, mert Gisele várja otthon. Ahogy a brazil szupermodell végigment a Maracana letakart gyepszőnyegén, nos, azt szívesen megnéznénk még párszor.
Most Elza Soares, a híres szambatáncos és énekes van soron, őket követi a többi művész, végül 1500-an vannak a porondon, és gigatáncba fordul az este.
Végre jó a buli a stadionban! Ahhoz képest, hogy csütörtökön a portugál-argentin meccsen milyen halvérűek voltak a brazilok, a most sikerült megmozgatni a lelátót, mindenki táncol és ugrál. Valami ilyesmit vártunk, elvégre ezt szeretjük a brazilokban!
Egy kis tudomány és figyelemfelhívás: a NASA kutatásai alapján a globális felmelegedés veszélyére hívják fel a figyelmet. A kisfilmben azt mutatják, hogy a növekvő tengerek hogyan vennék át az uralmat a partmenti nagyvárosoknál - még Rio nagy része is víz alá kerülne.
Az ökoszisztéma problémáiról, az erdőpusztítások ellen és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáról is szó van. Fernanda Montenegro és Judi Dench mondta el Carlos Drummond de Andrade klasszikus versét.
Jönnek a sportolók, akik az olimpiai megnyitókon először egy kis magot kapnak, amit a „színpadon" helyeznek el. 11 ezer mag, 207 faj.
A szokásoknak megfelelően a görögök kezdenek, akiket Sofia Bekatoru vitorlázó vezet.
Afganisztán zászlaját Mohammad Tawfiq Bakhshi cselgáncsozó, Dél-Afrikáét Wayde van Niekerk atléta, Albániáét egy másik atléta, Luiza Gega viszi. A németeknél Timo Boll asztaliteniszező az élen.
A németek formaruhája eddig a legviccesebb ezzel a bajor népviseletre hajazó szerkóval, de így is ők kapták a legnagyobb tapsot az első pár ország közül.
Andorra zászlaját Laura Salles Lopes (dzsúdó), Angoláét a kézis Luisa Kiala, Antígua és Barbudáét Daniel Bailey atléta, Szaúd-Arábiáét Sulaiman Hamad (dzsúdó) viszi.
Algéria csapatát Sonia Asselah (dzsúdó), Argentínát a klasszis kosaras Luis Scola, Örményországot Vahan Mkitarjan (úszás) vezeti.
Vagy sok argentin vett jegyet a megnyitóra, vagy mégsem utálják annyira a brazilok a szomszédot, mert nagy tombolás volt a lelátón, amikor a kosaras Luis Scola vezetésével megérkeztek.
A független atléták zászlaját egy önkéntes cipeli, itt a kuvaiti sportolók kaptak helyet, akik az otthoni kaotikus viszonyok miatt a NOB zászlaja alatt versenyzhetnek.
418 fős az ausztrál delegáció száma, ennek csak a harmada jelent meg Anna Meares pályakerékpáros vezetésével. Ausztriát egy pekingi születésű asztaliteniszező, az ötödik olimpiájára készülő Lui Jia vezeti, az azeriek zászlóját Teymur Mammadov bokszoló, a bahamaiakét Shaunae Miller atléta, a bangladesiekét Mohammad Rahman golfozó, a barbadosiakét Ramon Gittens atléta, a bahreinit Farhan Farham úszó, a fehéroroszokét Vasil Kirijenka kerékpáros viszi.
A belga zászlót a Borlee család női tagja, a szintén atléta Olivia viszi, őket Belize (Brandon Jones atléta), Benin (Yemi Geoffrey Afiss Apithy vívó), Bermuda (Tyrone Smith atléta), Bolívia (Angela Castro atléta), Bosznia-Hercegovina (Amel Tuka atléta), Botswana (Nijel Amos atléta), Brunei (Mohammad Fakhri Ismail atléta), Bulgária (Ivet Lalova-Collio atléta), Burkina Faso (Rachid Sidibe dzsúdós), Burundi (Olivier Irabaruta atléta) és Bhután (Karma Karma íjász) követi.
Szegény önkénteseket nem irigyeljük, nem lehet nagy élmény másfél órán át bohóckodni a zenére, még akkor sem, ha a bevonulás közben azért láthatnak pár nagy sztárt.
A Zöld-foki Köztársaság küldöttsége nem sok sikerre számíthat, Maria Andrade tékvandósé a zászlóvívő szerepköre. Kamerunt egy bokszoló képviseli Dieudonne Wilfred Seyi Ntsengues személyében, Kambodzsa is tékvandóssal, Seavmey Sornnal nyomul
Kanada a tornász Rosie MacLennan vezetésével érkezett Katar (Sheikh Ali al-Thani, lovassport), Kazahsztán (Ruslan Zaparov, tékvandó), Kajmán-szigetek (Forbes Ronald, atlétika), Közép-Afrikai Köztársaság (Chloe Marie Helene Savourel, atlétika), Csád (Ali Taher Bibiro, atlétika), Chile (Erika Oliveria, atlétika), Kína (Lei Seng, vívás), Ciprus (Pavlos Kontides, vitorlázás), és Kolumbia (Yuri Alvear Orjuela, dzsúdó) előtt.
A Comore-szigeteknél Mohamed Andhumdine Nazlati úszó, Kongónál Franck Elemba atléta, a Kongói Demokratikus Köztársaságnál Rosa Lukusa tékvandós áll az élen. A Cook-szigetek zászlaját egy kenus, Ella Nicholas viszi, Dél-Korea Bongil Gu vívót delegálta, az elefántcsontpartiaknál az atléta Murielle Ahoure, Costa Ricánál Nery Brenes atléta, a horvátoknál Josip Pavic vízilabdázó, Kubában Mijain Nunez Lopez birkózóé a dicsőség.
Az országok tábláit egy bringó-hintó szerű biciklin hozza be egy-egy önkéntes, akik között a tolerancia jegyében öt transzszexuális is helyet kapott. Egyikük, Lea T az egyik legkeresettebb brazil modelnek számít.
Végre egy ismert név: Dániát egy mosolygós teniszező, Caroline Wozniacki terelgeti, Dzsibuti egy ismeretlen atléta Abdi Waiss Mouhyadin vezetésével vonul, Dominika zászlaját Yordanys Duranona atléta, a Dominikai Köztársaságét Luguelin Santos atléta viszi
Egyiptom kézilabdában bízhat jó szereplésben, ehhez kellene a zászlót vivő Ahmad el-Ahmar jó játéka is. Salvadorban Lilian Castro sportlövő, az Egyesült Arab Emírségekben Nada Albedwawi úszó, Ecuadorban Estefania García dzsúdós, Eritreában egy önkéntes, Szlovákiában Danka Bartekova sportlövő, Szlovéniában Vasilij Zbogar vitorlázó, Spanyolországban Rafael Nadal, Mikronéziában Jennifer Chieng bokszoló kapta a megtisztelő feladatot.
És akkor itt van minden idők legeredményesebb sportolója, a 18-szoros olimpiain bajnok úszó, Michael Phelps, aki az amerikaiakat vezeti körbe.
Az észteknél Karl-Martin Rammo vitorlázó, az etiópoknál Robel Kiros Habte úszó, a macedónoknál Anastasia Bogdanovski úszó, a fidzsi-szigetekieknél Osea Kolinisau rögbis, , a Fülöp-szigetekieknél Ian Lariba asztaliteniszező, a finneknél Tuuli Petaja vitorlázó, a franciáknál Teddy Riber cselgáncsozó viszi a zászlót.
Az amerikai stylist kitett magáért, pazar ez a csíkos felső a sötétkék zakó alatt, de a Rafa Nadal vezette spanyolok piros-kék összeállítása is nagyon jól mutatott.
Gabon: Anthony Mylann Obame, tékvandó
Gambia: Gina Bass, atlétika
Ghána: Flings Owosu-Agyapong, atlétika
Grúzia: Avtandili Crikisvili, dzsúdó
A legszomorúbb zászlóvivő címét a a gambiai atléta, Gina Bass vitte el, akinek lehet, hogy az volt a gondja, hogy ő cipekedik a zászlóval, miközben a férfiak mögötte csak vonulnak és integetnek a nézőknek.
És akkor itt van Andy Murray, aki rendkívül büszke arra, hogy a megnyitón ő viheti Nagy-Britannia zászlaját. A férfi tenisztorna címvédője vezeti majd a britek menetét (a Guardian úgy tudja, 55 honfitársa vállalta a megnyitón való részvételt).
„Messze erre vagyok a legbüszkébb a pályafutásom során, ez inspirálóan hat rám" - nyilatkozta Murray, aki hozzátette, a hatszoros olimpiai bajnok kerékpáros, Sir Chris Hoy tanácsára egy kézzel, ráadásul ballal szeretné vinni a zászlót.
Itt van a magyar küldöttség, az élen London kardvívó olimpiai bajnokával, Szilágyi Áronnal. A mezőnyben ott integetnek a dzsúdósaink, sportlövőink, bokszolóink. A lelátón pedig Áder János köztársasági elnök.
1908, London: Mudin István (atléta)
1912, Stockholm: Rittich Jenő (tornász)
1924, Párizs: Toldi Sándor (atléta)
1928, Amszterdam: Egri Kálmán (atléta)
1932, Los Angeles: Bácsalmási Péter (atléta)
1936, Berlin: Bácsalmási Péter
1948, London: Németh Imre (atléta)
1952, Helsinki: Németh Imre
1956, Melbourne: Csermák József (atléta), Stockholm (lovasversenyek): Erdélyi István (csapatvezető)
1960, Róma: Simon János (kosárlabdázó)
1964, Tokió: Kulcsár Gergely (atléta)
1968, Mexikóváros: Kulcsár Gergely
1972, München: Kulcsár Gergely
1976, Montreal: Kamuti Jenő (vívó)
1980, Moszkva: ifj. Szívós István (vízilabdázó)
1988, Szöul: Vaskuti István (kenus)
1992, Barcelona: Komáromi Tibor (birkózó)
1996, Atlanta: Szabó Bence (vívó)
2000, Sydney: Kőbán Rita (kajakos)
2004, Athén: Kovács Antal (cselgáncsozó)
2008, Peking: Kammerer Zoltán (kajakos)
2012, London: Biros Péter (vízilabdázó)
2016, Rio de Janeiro: Szilágyi Áron (vívó)
Jemen: Zeyad Mater, atlétika
India: Abhinav Bindra, sportlövészet
Indonézia: Maria Londa, atlétika
Irán: Zahra Nemati, íjászat
Irak: Waheed Abdulridha karaawi, bokszoló
Írország: Patrick Barnes, bokszoló
Izland: Thormodur Jonsson, dzsúdó
Izrael: Neta Rivkin, torna
Az olaszok zászlaját az ország első női olimpiai bajnok úszója, Federica Pellegrini viszi, aki pályafutása során először vesz részt nyitóünnepségen.
Usain Bolt ugyan kihagyta a megnyitót, mert pihenést választotta inkább, de nem kisebb név a kétszeres olimpiai és hétszeres világbajnok Shelly-Ann Fraser-Pryce sem, aki Jamaica küldöttségét vezeti.
Őt a japán Kieszuke Usiro atléta, a jordániai Hussein Iashaish bokszoló, a kiribati David Katoatau súlyemelő, a koszovói Majlinda Kelmendi dzsúdós, a laoszi Xaysa Anousone atléta, a lesothói Mosito Lehata atléta, a lett Maris Strombergs kerékpárosa libanoni Nacif Elias dzsúdós, a libériai Emmanuel Matadi atléta, a líbiai Mohamed Fuad Hrezi atléta, a liechtensteini Julia Hassler úszó, a litván Gintare Scheidt vitorlázó és a luxemburgi teniszező, Gilles Müller követi.
A japánok tudják, hogy kell bevágódni a rióiaknál, a saját zászlajuk miatt kis brazil lobogókkal integettek bevonulás közben.
Madagaszkár: Eliane Saholinirina, atlétika
Malajzia: Chong Wei Lee, tollaslabda
Malawi: Kefasi Chitsala, atlétika
Maldív-szigetek: Aminath Shajan, úszás
Mali: Djenebou Dante, atlétika
Málta: Andrew Chetcuti, úszás
Marshall-szigetek: Mathlynn Sasser, súlyemelés
Marokkó: Abdelkebir Ouaddar, lovassport
Mauritius: Kate Foo Kune, tollaslabdázó
Mauritánia: Jidou El Moctar, atlétika
Mexikó: Daniela Campuzano, kerékpár
Mozambik: Joaquim Lobo, kajak-kenu
Moldova: Nicolai Ceban, birkózás
Monaco: Brice Etes, atlétika
Mongólia: Temuulen Battulga, dzsúdó
Az olimpia talán legnagyobb visszatérője a montenegróiak világklasszis kézilabdázója, Bojana Popovic lesz, aki utolsó tétmérkőzését négy éve a londoni olimpiadöntőjében játszotta.
A 36 éves balátlövő pályafutása során hat alkalommal nyerte meg a Bajnokok Ligáját (2004, 2005, 2007, 2009, 2010, 2012), egyszer az EHF-kupát (2003), hatszor volt dán bajnok, a jugoszláv válogatottal 2001-ben világbajnoki bronzot, a montenegróiakkal 2012-ben olimpiai ezüstöt szerzett. London után visszavonult, családot alapított, született egy kislánya és egy kisfia, majd a sportághoz visszatérve a Buducnost és a női válogatott mellett Dragan Adzic segítője lett.
Marija Jovanovic azonban megsérült, így Popovic gondolt egy merészet, májusban különedzésekbe kezdett, és július 6-án csatlakozott a válogatott olimpiai felkészüléséhez. Olyannyira sikerült mindez, hogy ő lett a zászlóvivő is.
Myanmar: San Naing, atlétika
Namíbia: Jonas Junias Jonas, boksz
Nauru: Elson Brechtefeld, súlyemelés
Nepál: Phupu Lamu Khatri, dzsúdó
Nicaragua: Rafael Antonio Lacayo Paladino, sportlövészet
Niger: Abdoulrazak Issoufou Alfaga, tékvandó
Nigéria: Olofunke Oshonaike, asztalitenisz
Norvégia: Ole Kristian Bryhn, sportlövészet
Új-Zéland: Peter Burling, vitorlázás
Omán: Hamed al-Khatri, sportlövészet
Hollandia: Jeroen Dubbeldam, lovassport
Palau: Florian Skilang Temengil, birkózás
Palesztina: Mayada Sayyad, atlétika
Panama: Alonso Edward, atlétika
Pápua Új-Guinea: Ryan Pini, úszás
Pakisztán: Ghulam Mustafa Bashir, sportlövészet
Paraguay: Julieta Granada, golf
Peru: Francisco Boza, sportlövészet
A lengyeleknél a kézilabdázó Karol Bieleckit érte a megtiszteltetés, aki úgy nyilatkozott, óriási büszkeség számára mindez, de a babonákkal nem szeretne foglalkozni.
A Kielce 34 éve, vb-ezüstérmes és kétszeres vb-bronzérmes balátlövője nagyon szeretné pályafutását egy jó olimpiai szerepléssel folytatni. A lengyel lapok kiemelték, hogy 24 éve fordult elő utoljára, hogy zászlóvivő érmet nyerjen: az 1992-es barcelonai olimpián a dzsúdós Waldemar Legien aranyat szerzett.
Négy évvel ezelőtt a londoni olimpián a teniszező Agnieszka Radwanska volt az első lengyel nő, akit ilyen megtiszteltetés ért. A legtöbbször a kétszeres olimpiai bajnok súlyemelő, Waldemar Baszanowski vihette a zászlót, háromszor (1964, 1968, 1972).
Puerto Ricónál a birkózó Jamie Yusept Espinal, a portugáloknál Joao Rodrigues, a kenyaiaknál meglepetésre nem atléta, hanem az íjász Shehzana Anwar, a kirgizeknél a bokszoló Erkin Adylbek Uulu, az észak-koreaiaknál a súlyemelő Jon Wi Choe a zászlóvívó.
A románoknál óriási hiszti volt, az olimpiai bizottság a tornász Catalina Ponort és Marian Dragulescut, a teniszező Simona Halepet, a kézilabdázó Cristina Neagut és a sportlövő Alin Moldoveanut jelölte, végül a legtöbb szavazatot Ponor kapta.
Erre Halep megsértődött, noha addigra már belengette, hogy valószínűleg nem indul el a Zika-vírustól való félelme miatt. „Én is úgy gondoltam, hogy Neagu vagy én leszek. Azt hiszem, Neagu megérdemelte volna, de a döntést már meghozták. Gratulálok Ponornak, mert nagy megtiszteltetés zászlóvivőnek lenni Rióban" – nyilatkozta.
Ezt a durcizást Dragulescu személyes sértésként értékelte, és Facebook-oldalán azt üzente Halepnek, vegyen részt a riói olimpián, hogy megtapasztalja, milyen nehéz érmet szerezni ott.
A ruandai bringás, Adrien Niyonshuti után ott a megcsonkított orosz delegáció. Doppingbotrány ide vagy oda, nem fütyülték ki őket, tapsot is kaptak. A hatalmas termetű röplabdázó, Szergej Tetjukin pedig nagyon mókásan nézett ki a vörös csokornyakkendőjével.
Salamon-szigetek: Jenly Wini, súlyemelés
Szamoa: Mary Opeloge, súlyemelés
Amerikai-Szamoa: Tanumafili Malietoa Jungblut, súlyemelés
San Marino: Arianna Perilli, sportlövészet
Saint Lucia: Levern Spencer, atlétika
Saint Kitts és Nevis: Antoine Adams, atlétika
Sao Tome és Principe: Buly da Conceicao Triste, kajak-kenu
St Vincent és Grenadines: Kineke Alexander, atlétika
De azért még jönnek-jönnek a kisebb-nagyobb nemzetek.
A Seychelles-szigeteknél Rodney Govinden vitorlázó, Szenegálnál Isabelle Sambou birkózó, Sierra Leonéban Bunturabie Jalloh úszó, Szerbiában Ivana Andusic Maksimovic sportlövő, Szingapúrban Zi Liang Derek Wong tollaslabdázó, Szíriában Majd Eddin Ghazal atléta, Szomáliában Mohamed Mohamed atléta, Sri Lankánál Indrajith Cooray atléta, Szváziföldön Sibusiso Matsenjwa atléta, Szudánban Abdalla Yousif atléta viszi a zászlót.
Dél-Szudánt Guor Marial (atlétika), Svédországot Therese Alshammar (úszás), Svájcot Giulia Steingruber (torna), Suriname-ot Soren Opti (tollaslabda) képviseli.
Tádzsikisztán: Dilshod Nazarov (atlétika)
Thaiföld: Ratchanok Intanon (tollaslabda)
Tajvan: Isheau Wong (lovassport)
Tanzánia: Andrew Thomas Mlugu (dzsúdó)
Csehország: Lukas Krpalek (dzsúdó)
Kelet-Timor: Francelina Cabral (kerékpározás)
Togo: Adzo Rebecca Kpossi (úszás)
Tonga: Pita Nikolas Taufatofua (tékvandó)
Trinidad és Tobago: Kenshorn Walcott (atlétika)
Tunézia: Oussama Mellouli (úszás)
Türkmenisztán: Merdan Atayev (úszás)
Törökország: Riza Kayaalp (birkózás)
Tuvalu: Etimoni Timuani (atlétika)
A tongai zászlóvivő óriási sikert aratott a stadionban, Pita Nikolas Taufatofua félmeztelenül vezette a menetet, aminek a helyszínen lévő nők nagyon örültek.
Már tényleg az utolsó nemzetek érkeznek, az ukránokat a sportlövő Mykola Milchev, Ugandát az úszó Joshua Tibatemwa, Uruguayt a vitorlázó Dolores Moreira Fraschini, Üzbegisztánt a bokszoló Bakhopir Lalolov, Vanuatut a pingpongos Yoshua Shing, Venezuelát a vívó Ruben Limardo Gascon, Vietnamot a szintén vívó Thanh an Vu, a Virgin-szigeteket a vitorlázó Cy Thompson, Brit Virgin-szigeteket az atléta Ashley Kelly, Zambiát a dzsúdós Mathews Punza, Zimbabwét az úszó Kirsty Coventry vezeti.
Először vehetnek részt menekült státuszú sportolók a játékokon az olimpiai mozgalom történetében. Tízen harcolták ki az indulási jogot: két szíriai úszó, két dzsúdózó a Kongói Demokratikus Köztársaságból, öt futó Dél-Szudánból és egy maratonfutó Etiópiából.
A zászlót Rose Lokonyen Nathike hozta.
Utoljára érkeztek a házigazda brazilok az öttusázó Yane Marques vezérletével. A zászlóvivő személyéről tv-s szavazás döntött, a végeredményt pedig Carlos Arthur Nuzman, a Brazil Olimpiai Bizottság elnöke hirdette ki. Marques a vitorlázó Robert Scheidt és a röplabdázó Serginho ellenében nyert.
Mekkora banzájt csináltak a brazilok a bevonulásból! A sportolók felálltak a nézőkkel szemben, és ott ugrálták, integettek, látszott rajtuk, elképesztően jó érzés, hogy a sajátjaik előtt élhetik át életük legnagyobb sportélményét.
A riói szervezőbizottság elnöke, Carlos Nuzman az emberiség millióit köszöntötte, és azt mondta beszédében, hogy azért vannak ott Rióban, hogy történelmet írjunk. „Ez a város most a világ legjobb helye" – nyilatkozta, amire tapsvihar volt a válasz.
„Én vagyok a legbüszkébb élő ember, büszke vagyok az országomra, a városomra és a népemre. Ünnepeljünk együtt!" - mondta.
Következett a NOB elnöke, Thomas Bach, aki köszönetet mondott a szervezőknek és a brazil önkénteseknek.
„A várost egy csodálatos metropolisszá varázsoltátok. Mindezt akkor, amikor az ország nehéz időszakon ment keresztül. Mindig hittünk bennetek. A sport iránti szenvedélyetek és életörömötök ösztönöz bennünket, ünnepeljük együtt az olimpiát ebben a csodálatos országban" – mondta, majd köszöntötte a menekültek csapatát.
Igaz, csak papírmasé formájában. A kenyaiak kétszeres olimpiai bajnokát, Kipchoge Keinót pedig kitüntették egy békedíjjal.
Michel Temer brazil elnök megnyitotta a játékokat.
Olyan sztárok hozták be, mint a női futball állócsillaga, Marta, a strandröplabdázó Sandra Pires Tavares, a kosaras Oscar Schmidt és a kétszeres olimpiai bajnok vitorlázó Torben Grael.
De még mindig az a legnagyobb kérdés, vajon ki gyújtja meg az olimpiai lángot. Vanderlei Cordeiro de Lima? Gustavo Kuerten? Vagy mégis Pelé?
Most meg a 12 szambaiskola vonul fel, miközben a hihetetlenül vonzó Anitta Caetano Veloso és Gilberto Gil társaságában adja elő a Sandália de Prata nevű számot, amit Ary Barroso szerzett. Még negyedóra, és kiderül, ki gyújtja meg az olimpiai fáklyát.
A háromszoros Roland Garros-győztes ugyan fut a lánggal, de azt még át fogja adni másnak.
Ahogy a L'Equipe megjósolta, Athén olimpiai bronzérmes maratonfutója kapta a lehetőséget, ő gyújtja meg az olimpiai lángot.
Ennyi volt a megnyitó, pihenjünk rá a hosszú éjszakára, mert a szombatnak már aranyeséllyel vághatunk neki. Hosszú Katinka egyből egy arannyal köszönhet be.
