Gera Zoltánnak Stockholmban is voltak jó megmozdulásai, de ezúttal ő sem tudott maradandót alkotni. "Jól kezdtünk, nyugodtan játszottunk, de az utolsó passzokat rendre elrontottuk" - mondta a selejtezőről a magyar csapat kapitánya. "Igaz ugyan, hogy nem sikerült helyzetet kidolgoznunk, de a svédeknek se, így nyílt volt a mérkőzés. Az első gól után szinte azonnal egyenlíthettünk volna, a második találat után azonban már a hazaiak akarata érvényesült."
- Matthäus egyebek mellett azt hiányolta, hogy nem voltak elég dühösek a verseség miatt. Ön mennyire dühös?
- Eléggé, mert többet is ki lehetett volna hozni ebből a meccsből. A többiekkel az öltözőben arról beszéltünk, hogy hol rontottuk el.
- Gera Zoltán személy szerint hol rontotta el?
- Nem voltam elég veszélyes a kapura, és az átadásaim sem jöttek be igazán. Azok a passzok, amelyekből gólhelyzet alakulhatott volna ki, vagy túl hosszúra sikerültek, vagy a védők kapcsolták le őket.
- Önnek az utóbbi időben szinte minden sikerült. Mennyire veti vissza egy ilyen vereség?
- A vereség mindig letör, egy napig még biztosan azon fogok gondolkozni, hogy mit csinálhattam volna másképp, mire kell jobban odafigyelnem a jövőben. Sok idő azonban nincs a szomorkodásra, jönnek az újabb edzések, mérkőzések.
- A Bolton elleni bajnokin szépen letette a névjegyét, ám úgy nyilatkozott, hogy a meccs előtt néhány játékos sérülése is szerepet játszott a kezdőcsapatba kerülésében. Mit gondol, a gól a és gólpassz elég volt ahhoz, hogy biztosítsa a helyét?
- Nem hinném, hogy az edző ezek után kitenne a csapatból, de az biztos, hogy minden meccsen újra és újra bizonyítanom kell, hogy ez így is maradjon.
- Úgy tűnt, Kanuval remekül megértik egymást a pályán.
- És a pályán kívül is. Általában mi még mindig ott maradunk egy kicsit a stadionban, mikor a többiek már elmentek. Nagyon jó fej, ugyanakkor nagyon szerény is, sokat tanulhatok tőle.