Angol-brazil helyett portugál-francia

Anglia rendkívüli népszerűségnek örvendett Németországban, a brit szurkolók minden találkozón elfoglalták az éppen aktuális vb-helyszínt, és parázs hangulatot varázsoltak a városokba és a stadionokba egyaránt. Most Gelsenkirchen volt a soros, amelyről a szombat esti negyeddöntő után kiderült, hogy végállomást jelent az angol fanatikusok számára, mivel Portugália megállította a szigetországiakat.

Az összecsapás iránt ezúttal is hihetetlen érdeklődés mutatkozott, ami meglátszott a feketepiaci jegyárakban is. Egy 160 eurós belépőt egy nappal a negyeddöntő előtt még kétezerért (több mint félmillió forint) kínáltak, igaz, a kezdő sípszó előtt nem sokkal már "csak" 400 euró volt az ára - a hajrában már félnek az alkalmi árusok, hogy a portéka nem fog elkelni...

Az unalmas médiaterasz helyett ezúttal is kalandorkodni indultunk, úgy döntöttünk, a szurkolók között fogjuk végig izgulni az európai futballcsatát. Az első félidőt a kerekesszékesek társaságában töltöttük, és jó volt látni, hogy mindenki számára pompás helyről tekinthető meg a mérkőzés - a stadion közepéről remek kilátás nyílt az angol-portugálra. A szünet után mégis közelebb merészkedtünk a hősökhöz: az egyik szögletzászlótól pár méterre lévő - attól persze rengeteg fotóssal és nagy szakadékkal elválasztott - szektor legalján kötöttünk ki, ahol csak portugál drukkerek voltak, kivéve az alsó sort...

Nem bántották egymást az angolok és a portugálok, brit részről két negatív momentuma volt csak a meccsnek: a lelátóról bilincsbe verve letartóztattak egy verekedő szigetországit, valamint volt egy gazdátlan sör, amely a luzitán tábor nyakában landolt, így közelről is megtapasztalhatták a Figo-rajongók a fejkímélőre tervezett műanyag pohár előnyeit.

Jobbra angolok, balra pedig - minő meglepetés - magyarok voltak mellettünk. A fiatal férfi testvérpár Budapestről érkezett, egyikőjük angol mezben virított, és alapvető céljuknak tartották, hogy piros-fehér-zöld zászlójukat minél több milliárd ember lássa a tévében. Az expedíció sikeres volt, legalábbis az otthoniak már a meccs alatt jelentkeztek, hogy: "Látunk a tévében, cimbora!"