Még Obama is bukhatja az olimpiát

Pénteken este fél hétkor Koppenhágában jelenti be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, hogy a versenyben maradt négy város közül melyik rendezheti a 2016-os olimpiát. A Chicago, Rio de Janeiro, Tokió és Madrid alkotta négyesből nincs egyértelmű esélyes, talán csak a spanyol főváros lóg ki a sorból a 2012-es londoni rendezés miatt. Barack Obama látogatása döntő lehet, ha Madrid nyer, Budapesten 2028-ig nincs értelme olimpiáról beszélni.

Chicago

Négy amerikai riválist megelőzve nyerte el a jogot, hogy megpályázza a 2016-os játékokat, a vert mezőnyben Houston, Los Angeles, Philadelphia és San Francisco végzett. Hivatalba lépése után Obama azonnal a chicagói sikerért kezdett dolgozni, létrehozott egy olimpiai és sporthivatalt, amely a játékokkal kapcsolatos teendőket hangolja össze. Az önkormányzat 4,8 milliárd dollárral szerényebb költségvetést irányzott elő a konkurenseknél, ebből 3,8 milliárd jutna a szervezőknek, egymilliárd pedig az infrastrukturális fejlesztésekre. Bevételi források közül a NOB egymilliárdot, a szponzorok 1,8-at folyósítanának, 900 millió pedig a jegyeladásokból származna. A lakosság lelkesedése ugyanakkor megcsappant: a 67 százalékos támogatottság valamelyest visszaesett, a helybéliek attól tartanak, hogy adók formájában nekik kell majd finanszírozniuk a rendezést.

A tervezett 31 létesítményből 15 már rendelkezésre áll, a fennmaradó 16-ból kilencet elbontanának a záróünnepség után, hetet pedig átalakításokat követően a város rendelkezésére bocsátanának. A versenyhelyszínek tíz kilométer sugarú körön belül állnának, a sportolók 90 százaléka negyed óra alatt eljuthatna versenyhelyszínére a 16 800 férőhelyes olimpiai faluból. Obama a versenyeket testközelből szeretné élvezni, második otthonának számító chicagói rezidenciája éppen a tervezett Olimpiai Stadion közelében található.

Ami mellette szól: Chicago igazi multikulturális nagyváros, amit biztosan nagyra értékelnek a NOB-tagok. Az infrastruktúra és a közlekedési hálózat kimagaslóan fejlett, emellett a város az egyébként nem hivatalos NOB-rotációban is bízhat: Sydney, Athén, Peking és London után időszerű lenne, hogy az amerikai kontinens legyen házigazda. Chicago ráadásul 1904-ben már lehetett volna házigazda, de akkor St. Louisba költöztették az olimpiát, hogy egybeessen a világkiállítással.

És ami ellene: Régóta húzódó konfliktus van a NOB és az Amerikai Olimpiai Bizottság között. A vita a pénzről és az amerikaiak által eltett bevételekről szól, de állítólag nem tett jót az amerikai esélyeknek az sem, hogy a 2006-os World Baseball Classicon az embargóra hivatkozva nem akartak játékengedélyt adni a kubai csapatnak. A patthelyzet csak akkor oldódott fel, amikor a NOB jelezte, hogy ez hatással lesz az amerikai olimpiarendezési esélyekre.

Rio de Janeiro

Sao Paulót megelőzve harcolta ki, hogy pályázhasson a játékokra, korábban az 1936-os, 1940-es, 2004-es és 2012-es olimpiával is hiába próbálkozott. Amennyiben a dél-amerikai város lesz a nyerő, a kontinens először lehet házigazdája az olimpiának, éppen ezért tartják Chicago legnagyobb ellenfelének. Három falut tervez a város, egyet a sportolóknak, egyet a médiának, egyet pedig a sportfunkcionáriusoknak, így máris 25 ezer fő számára lenne férőhely, emellett 13 ezren szállodákban, 8500-an óceánjárókon, 1700-an pedig apartmanokban lakhatnának.

A tervek között szerepel még a nemzetközi repülőtér kibővítése is, amely már a 2014-es labdarúgó-világbajnokság szempontjából is kapóra jönne. A rióiak biztosak abban, hogy a vb-döntőnek a híres Maracana-stadion ad majd otthont, és az ott esedékes beruházásokat később az ötkarikás játékokon is hasznosíthatnák. Négy központja lenne a játékoknak, Barra, Copacabana, Deodoro és Maracana. 2,8 milliárd dollárral számol Rio az operatív költségekre, 14,4 milliárd menne építkezésre és biztonságra.

Ami mellette szól: Rio nagy sikerrel rendezte meg 2007-ben a Pánamerikai Játékokat, minden idők legjobb rendezvényeként emlegették a brazíliait. A focivébé lebonyolításából rengeteg tapasztalat származhat, és ahogy Chicagónál, úgy Riónál is elő lehet hozakodni a rotációs rendszerrel.

És ami ellene: Rio csak azért kerülhetett a négy legjobb közé, mert Dohát félmilliós lakossága miatt kiszórta a NOB. További probléma, hogy a tengerparti metropolisz korántsem maradéktalanul - ahogy a helyiek becézik - Cidade Maravilhosa, azaz csodálatos város. A rendőrök által is nagy ívben elkerült nyomornegyedekben mindennaposak a lövöldözések a drogbandák között, és újabban már néhány szomszédos előkelő környéken is elharapózott a bűnözés.

Tokió

A japán fővárost 2006 augusztusában választották kandidálóvá, Fukuokát, Oszakát, Szapporót és Nagoját megelőzve. Az ázsiai pályázók a történelem "legkompaktabb és leghatékonyabb" olimpiáját ígérik: az ötkarikás létesítmények 97 százaléka az Olimpiai Stadiontól legfeljebb nyolc km-re állna, hetven százaléka pedig maximum tíz percre az olimpiai falutól. A 34 helyszínből 23 van készen, amelyekből 17-en kell apró változtatásokat végrehajtani.

Hírességek is kampányolnak a pályázat sikeréért, de a szervezőknek szükségük is van rájuk: egy felmérés szerint februárban csupán a lakosság 55,5 százaléka támogatta a rendezést. A NOB szemlebizottságának májusi látogatását követően viszont - amint azt a pályázati bizottságot vezető Kono Icsiro hangsúlyozta - 70-80 százalékra szökött a népszerűségi mutató. A japánok amiatt sem aggódnak, hogy nem épülnének fel idejében a versenyhelyszínek: a kormány máris négymilliárd dollárt különített el az esetleges infrastrukturális fejlesztésekre. A csaknem 13 milliós metropolisz - amely az elővárosokkal együtt 35 millió lelket számlál, ezzel pedig a világ legnagyobb agglomerációja - 73 milliárd dolláros idei költségvetésével vezeti a leggazdagabb városok listáját.

Ami mellette szól: Japán tapasztalt olimpiarendezőnek számít, Tokió sikerrel adott otthont az 1964-es nyári játékoknak, illetve Szapporó az 1972-es és Nagano az 1998-as téli olimpiát is gond nélkül bonyolította le. Előnyt jelent, hogy a 2002-es focivilágbajnokság rendezésénél is hibátlanul teljesített az ország, a tömegközlekedési és úthálózat is bizonyított már.

És ami ellene: A tapasztalat egyben hátrány is, Japán már rendezett több olimpiát, a NOB-tagok jogosan gondolhatják úgy, hogy másnak is meg kell adni az esélyt. Tokiónál is előjön a rotációs elv, hiszen ha megkapná a játékokat, az azt jelentené, hogy a 2008-as pekingi olimpia után túl hamar lenne ismét ázsiai házigazda.

Schmitt: Bárki nyer, tökéletes házigazda lesz

A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke úgy ítéli meg, hogy három városban, Chicagóban, Tokióban és Madridban akár egy év múlva megkezdődhetne a 2016-os olimpia. "E három metropolisz létesítményei, infrastruktúrája máris csaknem minden igényt kielégít. De Rio de Janeirónak is még hét év áll rendelkezésre a további felkészülésre: terveik kiválóak, és megvalósításukhoz széles körű állami garanciával rendelkeznek" - nyilatkozta Schmitt Pál. "Bár az is tény, Brazíliában akadnak kevésbé népszerű, alig-alig ismert olimpiai sportágak. Ám bármilyen téren vannak is hátrányban, ezt az említett hét esztendő alatt behozhatják. A sportolók nyugodtak lehetnek: bármelyik városra esik is a tagság választása, 2016-ban tökéletes körülmények között, kiváló olimpián vehetnek részt." (MTI)

Madrid

Madrid egyike azoknak az európai fővárosoknak, amelyek még soha nem rendeztek olimpiát. A város ásza a NOB tiszteletbeli örökös elnöke, Juan Antonio Samaranch: a 89 esztendős sportdiplomata 21 éven át vezette a NOB-ot, és saját bevallása szerint "kevés szóval, de nyomatékosan" fogja latba vetni befolyását a madridi pályázat sikere érdekében. A NOB szemlebizottságának szeptemberi összegzése nem festett túl kedvező képet a fővárosról, ami a spanyol sajtó szerint annak tudható be, hogy a döntnökök Rio de Janeirót akarják hozzásegíteni a győzelemhez.

Madridban a lehetséges versenyhelyszínek 77 százaléka készen áll vagy épülőben van. A létesítmények nagy része gyalog is gyorsan elérhető az olimpiai faluból, a lakosság pedig 85 százalékban áll a kandidálás mögött. A fővárost újabban építési területté változtató Alberto Ruiz-Gallardón polgármester is magabiztos az esélyeket illetően. Arra a kérdésre, hogy Madrid 2020-ban is megpályázza-e a lebonyolítást, csak annyit válaszolt: "Nem, mert még sosem rendeztek olimpiát kétszer egymás után ugyanabban a városban."

Ami mellette szól: Madrid bátran építhet 2012-re szóló pályázatára, mely egyértelműen pozitív fogadtatásra talált a NOB-tagok körében. Noha Madrid végül elbukott, technikai fejlettségben másodikként rangsorolták, további hét NOB-kategória, többek között kormányzati támogatás és környezet vonatkozásában az első helyre tették.

És ami ellene: Madrid esélyeit jelentősen rontja, hogy a 2012-es nyári olimpiát London, a 2014-es télit pedig Szocsi rendezi. Akár létezik a rotációs elv, akár nem, erősen valószínűtlennek tűnik, hogy háromszor egymás után Európa legyen olimpiai házigazda. Gyenge pontnak számít a 2006-os kerépáros doppingbotrány is, amelynek felderítése még mindig nem fejeződött be, és olyan hírét keltette a spanyoloknak, hogy nem veszik komolyan a küzdelmet a tiltott teljesítményfokozók ellen.