"Ha nem fordulok Istenhez, lehet, hogy már nem is élek, de valószínűleg egy kábítószeres, semmittevő ember lennék" - nyilatkozta Gera Zoltán 2005-ben az Origónak már a Premier League-ben szereplő West Bromwich Albion profijaként.
És valóban, elég sok mindenen keresztülment, mielőtt az NB I-ben játszott. Pécsett, egy átlagos magyar családban élt, az iskolában szorgalmas volt, aztán néhány idősebb fiúhoz csapódott. A Pécsi Bőrgyár csapatának az igazolt játékosa volt, amikor edzések helyett játékterembe kezdett járni. Elváltak a szülei, tizenhárom éves korában elkezdett szipuzni, dohányzott, és gyakran ivott alkoholt. Nem úgy festett, mint egy leendő Premier League-futballista.
Garami József a Pécsnél többször felvitte az ifikhez, de ő sem tudott rajta segíteni. A fiatal Gerának a rendőrséggel is meggyűlt a baja, egyszer majdnem betörtek egy játékterembe - ha megteszik, akár a fiatalkorúak börtönébe is kerülhetett volna. "Ekkor gondolkodtam el azon, mi az élet célja, mi akarok lenni. Az volt bennem, hogy én bűnöző leszek, egy igazi maffiózó, akitől mindenki retteg, aki betörésből és verekedésből él meg" - emlékezett vissza később. Tizenhat éves korára abbahagyta a focit és az iskolát, de amikor egyszer kint volt a Pécs NB I-es meccsén, azt látta, hogy így ő is tudna játszani, mert megvan hozzá a tehetsége.
Az apja végül elvitte a Hit Gyülekezetébe. Az ott tapasztaltak hatására megtért, és miután egy régi barátja azzal kereste meg, hogy nem lenne-e kedve a Kinizsi csapatában visszatérni, újrakezdte a focit. Ekkor még a saját apja sem hitte, hogy az életvitele miatt gyenge fizikumú fiú az NB III-nál magasabb szintre is eljuthat.
A Harkánnyal 17 éves korától egy évig tényleg a harmadosztályban játszott, majd a Péccsel az NB I-be került, 71 meccsen 14 gólt szerzett. 21 éves volt, amikor 2000-ben lecsapott rá a Fradi - Gera nehezen ugyan, de rászánta magát arra, hogy a fővárosba költözzön.
Eleinte rossz fizikai állapotban volt, de amíg bírta erővel, nagyszerű dolgokat művelt a pályán, és hamar a szurkolók kedvence lett. Ekkor vált a védjegyévé a gólok utáni szaltó, melytől csak nemrég tanácsolták el az orvosai, az egészsége érdekében. A Ferencvárosban 115 bajnokin 32-szer szaltózhatott, kétszer nyert bajnoki címet és Magyar Kupát, a válogatottban pedig kulcsember lett.
A válogatottban Gellei Imrénél mutatkozott be 2002 februárjában, Svájc ellen. San Marinónak belőtte az első válogatott gólját, majd a másodikat és a harmadikat is. A legemlékezetesebb az ollózós gólja volt, amelyet a Eurosport a hét találatának választott. Második ferencvárosi évében az év labdarúgója lett Magyarországon, pedig a Fradival csak második lett a bajnokságban. Kapós lett, vitte volna a Galatasaray, ám egyelőre maradt, és csak 2004 nyarán fogadta el a West Bromwich ajánlatát.
Sokan féltették a Premier League-től, mert a szurkolók nem felejtették el, hogy az első ferencvárosi évében milyen cingár kinézetű volt. Az akkor 25 éves Gera azonban csak a futballra koncentrált, és a kétkedőknek nem lett igazuk. A 2004-2005-ös szezonban ő volt az egyedüli WBA-játékos, aki csapata mind a 38 meccsén pályára lépett, és hat góllal, remek játékkal járult hozzá a csapat bent maradásához. Azt az eredményt azóta is csak a "nagy megmenekülésnek" nevezik a birminghami drukkerek.
A Liverpool elleni bombáját Lineker a hónap góljának nevezte:
Az idényértékelésekben ódákat zengtek róla, bekerült például az egyik legelismertebb akkori angol futballoldal, a Soccernet.com év végi álomcsapatába. A következő szezonban sérülések nehezítették a szereplését, mindössze 15 bajnokin lépett pályára, a WBA nélküle ki is esett az élvonalból. A brusztolósabb második ligában aztán ismét jól ment neki a játék, a 2006-2007-es szezonban 43 meccsén ötször talált a kapuba. Igaz, a feljutás küszöbén elbukott a West Brom, a Wembleyben rendezett rájátszásos döntőben a Derby County 1-0-ra legyőzte.
Gerát akkor a Goal.com a legjobb Premiershipen kívül játszó angliai futballistának választotta, a Guardian pedig ezt írta róla: "A magyar válogatott csapatkapitánya egyike a legkomplettebb támadó középpályásoknak a ligában. Intelligens, önzetlen, gólokat lő és gólokat készít elő. Túl jó ahhoz, hogy a másodosztályban szerepeljen."
A következő évadban ismét 43 bajnokin szerepelt, és ezúttal 8 gólt szerzett. Kulcsember volt, és továbbra is a szurkolók egyik kedvence. A csapat megnyerte a másodosztályt, így nem kellett fáradnia a rájátszással, Gera mégis távozott. Állítólag az Aston Villa, a Tottenham és a Liverpool is érdeklődött utána, mindenesetre a Fulhamet választotta. A londoniak 2008-ban ingyen igazolhatták le.
"Zoltán népszerű volt a WBA-nál. Tony Mowbray vezetőedző szerette őt, a szurkolók egyenesen imádták. Az öltözőben is kedvelt játékos volt" - mondta róla az Origónak Chris Lepkowski, a Birmingham Mail futballszakírója.
Jól indult a karrierje a Craven Cottage-on, a mostani angol szövetségi kapitány, Roy Hodgson az első pillanattól fogva bízott benne, ám a csapat egy rossz szériája után kikerült a kezdőből, és amolyan luxus cserejátékos lett belőle - pedig még csak 29 éves volt.
"Pihenésre volt szükségem, és kicsit elment az önbizalmam is, de az edzőnk megnyugtatott, hogy bízik bennem, és tisztában van a képességeimmel. Eddig a bal oldalon játszottam, ami nem igazán fekszik nekem. Hodgsonnal egyetértettünk abban, hogy mostantól a jobb oldalon fogok szerepelni, aminek nagyon örülök, hiszen az sokkal kényelmesebb számomra" - mondta 2008-ban az Origónak. "Szó sincs arról, hogy a futballal bármilyen téren problémáim lennének, 29 évesen erőm teljében vagyok. Viszont ami tény: a WBA-hoz képest itt több a jó játékos, így kitűnni is nehezebb. Szeretnék ugyanúgy játszani, mint az első WBA-idényemben, és hiszem, hogy fogok is. Az elmúlt néhány meccs nem úgy sikerült, ahogy elterveztem, nem játszottam jól, de bízom benne, hogy mostantól jobban ki fog jönni a lépés."
Ki is jött, a szezon végére visszakerült a kezdőcsapatba, az idény egyik legemlékezesebb momentuma az ő nevéhez fűződött. A Fulham 2-0-ra legyőzte a Manchester Unitedet, a második gólt Gera szerezte félfordulatból. Az UEFA-nál ez lett a hét gólja, és Gera is úgy értékelte, hogy ez a találat ott van pályafutása három legszebb gólja között.
A Fulham hetedik lett a bajnokságban, így indulhatott az Európa Ligában.
"Mindig jobbat akar az ember, de most, 30 évesen én tényleg úgy gondolom, hogy a legjobb még hátravan. Remélem, nem jött még el a pályafutásom csúcsa" - mondta az Origónak, amikor a Fulham már nyolcaddöntős volt az Európa Ligában.
A londoni csapat a selejtező harmadik köréből indult, és megállíthatatlanul menetelt a döntő felé, a Sahtar, a Juventus, a Wolfsburg és a Hamburg sem tudta megállítani, Gera pedig a csapat egyik, ha nem a legjobb játékosa volt, hat gólt szerzett (kettőt például a Juventus elleni visszavágón), és kiosztott számos gólpasszt is. A hamburgi döntő előtt hátborzongató volt hallani, amint az angol drukkerek az egyik kocsmában egy Geráról szóló dallal hangoltak az esti meccsre. Más kérdés, hogy a trófeát a mára spanyol bajnokká, igazi topcsapattá lett Atlético Madrid nyerte meg a hosszabbításban aratott 2-1-es győzelmével.
Egy saját, és kedvenc felvétel Gera hamburgi éltetéséről (az angol szöveg magyarul kb. ezt jelenti: Hajrá, Gera! Hajrá, Gera! Végigfut a szélen, róla szól ez a Fulham-nóta. Ő a híres Gera Zoltán, aki Magyarországról jött, bizony, Magyarországról, Magyarországról!)
A 2009–2010-es szezonban nyújtott teljesítménye alapján a Daily Mail listáján az idény 33. legjobb játékosa lett. Olyan sztárokat előzött meg, mint John Terry (Chelsea), Steven Gerrard (Liverpool), Antonio Valencia (Manchester United) vagy Luka Modric (Tottenham). A Fulham-szurkolók Gerát választották az év legjobbjának.
Ezek után megdöbbentő volt látni, hogy a következő szezonban az új tréner, Mark Hughes alig vetette be Gerát, aki nem is hosszabbította meg a lejáró szerződését, és visszatért a West Bromhoz - újfent Roy Hodgson kezei közé.
2011. november 26-án súlyos térdsérülést szenvedett, abban a szezonban csak három meccsen lépett pályára, jó egy év kellett, mire ismét magára talált. Az angol kapitánnyá választott Hodgsont váltó Steve Clark nem győzte dicsérni Gerát, miután 2012 novemberében ballábas bombagólt szerzett a Sunderland ellen 4-2-re megnyert meccsen. "Számomra Zoltán volt a mezőny legjobbja. Kiemelkedően futballozott, irányítóként olyan volt a csapat számára, mint egy álom" - búgta Hodgson. Ekkor a WBA a harmadik helyen állt a bajnokságban, végül nyolcadik lett.
Gera 33 évesen jó formában érezte magát. "Érettebb, rutinosabb játékos lettem, jobban átlátom a futballt. Lehet, hogy nem vagyok olyan gyors, mint régen, de soha nem voltam kimondottan gyors játékos, a fizikai mutatóim pedig jobbak, mint valaha. Meglepődtem a meccseken mutatott futóteljesítményemen, ennyit korábban sohasem futottam. Ez is önbizalmat ad, a korom pedig egyáltalán nem okoz problémát, remek formában érzem magam. Nem akarok dicsekedni, de jóval az átlag felett teljesítettem a fizikai teszteken, a sokat futó játékosok közé tartozom."
De hiába az optimizmus, január 5-én, a Queens Park Rangers elleni FA-kupa mérkőzés első félidejében újra súlyos sérülést szenvedett, tizennégy hónapon belül a másodikat. Műteni kellett a keresztszalagot a térdében, úgy tűnt, a West Bromnak nincs is már rá szüksége. Végül egy egyéves szerződést mégis kapott a klubtól.
Gera 483 játékperccel, gól nélkül zárta a mostani idényt. Lejáró szerződését már nem hosszabbították meg, így szabadon igazolható.
Akár vissza is vonulhat (Angliában el is terjedt róla ez a pletyka, amit Gera határozottan cáfolt), de mint kiderült, még szeretne Angliában maradni. Sőt, azt mondta, a célja a Bajnokok Ligája-szereplés, de nem lennénk meglepve, ha hazaigazolna a Fradiba. A csapat szinte biztosan indul az Európa Ligában, nemsokára kész az új stadion, a drukkerek vélhetően 35 évesen is szívesen látnák, és az Origo úgy tudja, a klub a jövő héten le is ül vele tárgyalni.
Birminghamből mindenesetre legendaként távozhat, a megosztókon hemzsegnek az olyan videók, amelyek leírásában a szurkolók ezzel a szóval hivatkoznak rá. "Gera Zoltán a legjobb játékos, akit valaha láttam a klubban futballozni" - mondta róla Chris Lepkowski, a Birmingham Mail WBA-val foglakozó sportújságírója.
