Az Arab Emírségek bajnokságában, a jelenleg a tabella harmadik helyén álló al-Wahdában játszó Dzsudzsák Balázs - miután leszögezte, hogy már sokkal óvatosabban vezet, így nem érhetik kellemetlen balesetek - először a válogatott körüli helyzetről, illetve az új kapitányról beszélt.
Teljesen a nulláról kezdünk
– mondta a jövő évre gondolva. – Még nem tudom, kik ellen és mikor játszunk, kikkel a fedélzeten, szóval várom, hogy az új kapitány, Georges Leekens mit tervez, milyen koncepció alapján dolgozik. Természetesen állok a rendelkezésére. Úgy váltunk el novemberben, hogy januárban szeretné a tapasztaltabb játékosokat meghívni és megbeszélni velük a jövőt érintő kérdéseket."
Dzsudzsák elmondta, az év utolsó két válogatott mérkőzése, azaz a Luxemburg és Costa Rica elleni találkozók előtt és alatt is sokat beszélt a kapitánnyal. Utóbbi mérkőzést eltiltása miatt Leekens mellett ülve a lelátóról követte.
"Együtt néztük az edzéseket és a meccset is. Georges Leekens folyamatosan gyűjti az információkat,
most azért van bőven ideje, hogy felmérje, mi az, ami a magyar futballt körülveszi, és milyen játékosokra számíthat a jövőben.
Amiben lehet és tudok, igyekszem neki segíteni. Remélem, sikeres lesz a belga szakember" – adott hangot reményeinek a válogatott csapatkapitánya.
Arra a kérdésre viszont, hogy reálisan mit várhatnak a szurkolók a válogatottól, Dzsudzsák meglepő nyíltsággal felelt.
A realitást inkább nem mondanám. Nem azért, mert nem akarom, hanem azért, mert a realitás és az otthoni elvárások sajnos nagyon távol állnak egymástól.
Ezt többször is hangoztattam, s ez vagy kiverte a biztosítékot vagy nem. Soha nem mondom azt, hogy bárki ellen lehet esélyünk. Természetesen mindig ebben a szellemben lépünk pályára, de ha a magyar csapatból hiányzik az a négy-öt játékos, akinek jelentősebb válogatott múltja van – és ez ebben az évben nagyon sokszor előfordult –, akkor nagy problémákkal szembesülünk. Ha azonban mindenki rendelkezésre áll, ha megvan a mag s a szurkolók mögöttünk állnak, akkor bárki ellen bátran ki merem küldeni a csapatot – ahogy azt talán Lettország ellen, valamint tíz emberrel Portugália ellen bizonyítottuk.
De vannak olyan lemaradásaink, amelyek az utánpótlásból fakadnak. Nincs sok olyan játékos, aki a válogatott ajtaján dörömbölne, pedig ezen a téren kell megtalálni a siker kulcsát, akár az U21-esek, az U19-esek vagy a fiatalabbak között, akik felnőtt szinten is eredményesek lehetnek, hiszen nagyon fontos Európa-bajnokság áll előttünk, amelyre nagyon szeretnénk kijutni" – fejtette ki a 93-szoros válogatott focista, akit nagyon bánt, hogy az idei év kudarcai miatt még azt is megkérdőjelezik néhányan, hogy joggal szerepelt-e ennyi alkalommal a nemzeti csapatban.
Dzsudzsák karrierjének másik sarkallatos pontját azok a klubváltások jelentik, amelyeket sokan sokszor hibaként rónak fel neki.
Ma sem döntenék máshogy
– szögezi le a játékos. És, hogy miért nem lett valóban a Liverpook, a Juventus vagy a valamelyik nyugat-európai sztárcsapat játékosa?
"Mert én akkor így döntöttem. Az meg, hogy bedobtak csapatneveket... Persze voltak, akik figyeltek, mert a világ egyik legnagyobb piacán játszottam a PSV-ben. Természetesen előtérbe kerültem, és minden nap benne voltam a hírekben.
De amikor először eligazoltam, konkrét ajánlatot másik csapattól nem kaptam. Nyilván ha kivárok, biztosan lett volna más lehetőség.
Mindenki azt feszegeti, hogy Dzsudzsák akkor miért nem igazolt a Juventushoz, a Real Madridhoz, a Barcelonához. De tudjuk, hogy mindennek megvan a maga hátulütője. Akkor meg azt mondták volna, hogy ott úgyse játszott volna."
Előkerült a két éve sokat citált Hertha neve is, illetve az, hogy miért nem lett Dárdai Pál csapatának a játékosa. Nos, nem a pénzen múlt, pontosabban nem Dzsudzsák Balázs fizetési igényein.
"...akkor én nem tudtam ingyen elmenni, pedig az lett volna az igazi főnyeremény, ha nem kell értem fizetni. De most erre mit mondjak?!
Hál' istennek még mindig kivívom a teljesítményemmel, hogy nem dobálnak kölcsön, nem engednek el – egyszerűen van egy áram, és ha ezt valaki kifizeti, oda mehetek, ahová akarok.
Most is ez a helyzet. Egy hónap múlva bárkivel tárgyalhatok, meglátjuk, milyenek a lehetőségek, és megpróbálunk úgy dönteni, hogy jó legyen.
Ha a Hertha hívná, hajlandó lenne jelentősen visszavenni a fizetési igényéből?
Persze, nekem ez nem probléma! Egyszerűen rám fogták, hogy ha nem kapok hat- vagy tízmillió eurót, nem megyek oda. Bármikor, amikor Pali hívott, azt mondtam: persze, menjünk, tárgyaljunk, intézzük, de most nem tudok ingyen eligazolni."