Amputálni kell a nagyot bukott síző lábát

Amputálni kell a bal lábát az osztrák Matthias Lanzingernek, aki vasárnap hatalmasat bukott az alpesi sízők norvégiai Világkupa-versenyén.

Matthias Lanzinger vasárnapi szörnyű balesete okán ismét előtérbe kerültek a biztonságos lebonyolítással kapcsolatos kérdések az alpesi sízők Világkupa-sorozatában. Különösen annak fényében, hogy a mostani szezonban eddig már több mint harmincan szenvedtek kisebb-nagyobb sérüléseket.

Egyes radikális megszólalók egyenesen odáig merészkedtek, hogy az "iparág" képviselőinek egy teljesen új versenysorozatot kellene alapítaniuk, a mérsékeltebbek ugyanakkor azt mondják, a lécek kialakításának megváltoztatásában és az alacsonyabban fekvő, kevésbé veszélyes versenyhelyszínekben rejlik a megoldás.

Ez utóbbi felvetésnek némileg ellentmond, hogy már a nyári edzések és az idény előtti közvetlen felkészülés során akadtak balesetek, az egyik éppen Lanzingerrel történt novemberben. Eltörte a kezét, ezért később tudott csak bekapcsolódni a Vk-sorozatba. Az idei tél további neves "áldozatai" közé tartozik a férfiak összetett versenyében címvédő norvég Aksel Lund Svindal - aki november végi, Beaver Creek-i edzésbukása óta nem versenyezhet -, az amerikai Resi Stiegler és Scott Macartney pedig futam közben esett látványosat.

Az alpesi sí veszélyessége hosszú évek óta téma, mert bár a legutóbbi, verseny közben történt haláleset óta (Ulrike Maier, 1994) már 14 év eltelt, az edzések messze nem olyan biztonságos körülmények között folynak, mint maguk a viadalok. A francia Regine Cavagnoud például egy tréning során szenvedett halálos balesetet 2001-ben, Silvano Beltrametti és Tomas Fögdö pedig tolókocsiba kényszerült bukását követően.

A Nemzetközi Sí Szövetség (FIS) egyébként már kidolgozott egy rendszert, amely figyeli és elemzi a versenyzők sérüléseit - ezek a nagy sebesség miatt elsősorban a térdre koncentrálódnak -, de az ajánlott lécváltáson túl ezzel a szisztémával még nem sikerült jelentősen csökkenteni a sérülésveszélyt.