A Milan spanyol csatára, Jose Mari sem bírt az izraeli védőkkel |
Az izraeliek kezdő tizenegyében Pisont István és Halmai Gábor is helyet kapott, és együttesük egyáltalán nem tisztelte a sokkal nevesebb ellenfelet, rögtön az első percektől kezdve támadólag lépett fel.
A házi gólkirály Milen Osterc és csatártársa, a moldáv Szergej Kleszcsenko is veszélyeztette Cristiano Abbiati kapuját, és a milánóiaknak húsz perc kellett, amíg az első épkézláb támadásukat tudták vezetni. A vendégek már éppen kezdtek volna megnyugodni, és átvenni a játék irányítását, amikor jött a Hapoel vezető gólja: Yossi Abuksis ívelt keresztbe jobbról, és a hosszú oldalon érkező Kleszcsenko kapáslövése a védőn kissé megpattanva védhetetlenül vágódott a kapuba.
A gól ismét felhozta a Tel-Avivot, Halmai távoli lövése csak centikkel kerülte el a kaput, ám a félidő utolsó tíz percében már a Milan rohamozott, és ez a lefújásig így maradt. Az olaszok legnagyobb helyzete a második játékrész nyolcadik percében adódott, amikor Massimo Ambrosini közvetlen közelről fejelhetett, ám az izraeli kapus, Shavot Elimelech valami hihetetlen bravúrral kipiszkálta a jobb alsó sarokba tartó labdát.
A portás a későbbiekben is kiválóan védett, de a védelem munkájára sem lehetett panasz, így a Milan a nagy mezőfölény ellenére sem nagyon tudott gólhelyzeteket kialakítani, és az eredmény nem változott. A Hapoel tehát újabb nagyágyút győzött le, és a visszavágó előtt egyáltalán nincsen reménytelen helyzetben, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy eddig egyetlen idegenbeli mérkőzésén sem kapott ki ebben a sorozatban.
A Milan ezzel szemben egy meglehetősen rossz szérián megy keresztül, ez ugyanis sorozatban a negyedik veresége volt, ráadásul a visszavágón Roque Júnior, Contra és Serginho sem léphet pályára eltiltás miatt.
Az idei kiírás másik meglepetéscsapata, a Slovan Liberec sem szerepelt rosszul a Borussia Dortmund ellen, de a csehek nem tudtak előnyt szerezni a visszavágóra. Helyzetük annyiban hasonlított a Hapoelére, hogy ők sem egészen hazai pályán szerepeltek, de legalább országon belül maradtak, mivel Prágában fogadták a németeket. A cseh együttes az első félidőben nagy nyomás alatt tartotta a Dortmundot, és csak saját magát okolhatja, hogy nem szerzett vezetést, hiszen Jirí Stajner például csak a kapussal állt szemben, ám fölé bombázott. Több tiszta helyzetük nem is volt a hazaiaknak, ami elsősorban a dortmundi védelem remek munkájának köszönhető, különösen a veterán Jürgen Kohler játszott nagy lelkesedéssel. Érdekesség, hogy a németek részéről is egy cseh futballista, nevezetesen Jan Koller volt a legveszélyesebb a kapura, a hórihorgas csatár több alkalommal is közel került a gólszerzéshez, de fejeseit a hazaiak portása, Antonín Kosicky mindannyiszor hárítani tudta. A gól nélküli döntetlen azt jelenti, hogy a Liberec ebben a sorozatban először nem tudott nyerni hazai pályán, és a visszavágót a dortmundiak várhatják esélyesként, de a csehek szerint a párharc egyáltalán nem lefutott.
A PSV gólfelelőse, Vennegoor of Hesselink ezúttal nem találta meg a kapu felé vezető utat |
Az első félidő meglehetősen kiegyenlített játékot hozott, de némi meglepetésre a rotterdamiak előtt adódott több lehetőség: Robin van Persie éles szögből a kapufát találta telibe, Pierre van Hooijdonk pedig nagy helyzetben ahelyett, hogy kapura fejelt volna, inkább meg akarta játszani középen helyezkedő társát, de a védők menteni tudtak. A támadó az első félidő ráadásában sokkal nehezebb szituációban viszont tökéletes megoldást választott: miután Jon-Dahl Tomasson, Kevin Hofland nagy hibáját kihasználva kapura tört, és lövése kipattant a kapusról, az érkező Van Hooijdonk pedig a tizenhatoson kívülről futtából az üres kapuba belsőzött. A szünetben tehát a Feyenoord vezetett, de előnye nem tartott sokáig, mert alig kezdődött meg a második félidő, egy felszabadító rúgásra a jugoszláv Mateja Kezsman csapott le, lerázta védőjét, majd a kifutó kapus mellett a hálóba helyezett. Innentől kezdve végig a PSV támadott, ám egyetlen tiszta helyzetet sem tudott kidolgozni, így maradt az 1-1. A Feyenoord tehát még bízhat abban, hogy bejuthat a számára hazai pályán rendezendő kupadöntőbe.
A forduló legnagyobb rangadójának kétségtelenül az Inter-Valencia derbi ígérkezett, ám a milánóiak részéről jelzés értékű volt, hogy Christian Vierit és Cristiano Zanettit sem nevezték a meccsre: Héctor Cúper számára tehát a bajnoki cím fontosabb, mint az UEFA-kupa megnyerése. A meccs meglehetősen kiegyenlítődött volt az első félidőben, a vendégek védelme az argentin Roberto Ayala és az olasz Pellegrino vezetésével valósággal levette a pályáról a hazaiak két csatárát, Mohamed Kallont és Nicolas Ventolát, de ugyanez a másik oldalon is igaz volt Iván Córdobáról és John Carewről.
A második félidőben aztán felpörögtek az események: Kallon közeli lövését Santiago Canizares még szögletre tudta tenyerelni, de a sarokrúgást követően Marco Materazzi közelről megszerezte a vezetést a hazaiaknak. Nem sokkal később Kily González piros lapot kapott, és úgy tűnt, hogy a milánói gárda nyeregben van, ám a vendégek mestere, Rafa Benítez pályára küldte Miguel Angel Angulót, aki két perccel később gólpasszt adott Francisco Rufetének. Az egyenlítést követően az Inter mindent megtett a győzelem megszerzése érdekében, ám nem tudta feltörni a spanyolok védelmét, sőt, a Valencia akár a győzelmet is megszerezhette volna, ám a milánóiak portása, a Francesco Toldót helyettesítő Fontana kivédte Ayala fejesét.
Ajánlat:
A nap játékosa: Szergej Kleszcsenko (Hapoel Tel-Aviv)
Korábban: