A Ferencváros fellebbez a pályabezárás ellen

A Ferencváros fellebbezést nyújtott be a Magyar Labdarúgó Ligához a fegyelmi bizottság június 10-én hozott határozata ellen, amelynek értelmében a csapat december 31-ig zárt kapuk mögött köteles lejátszani hazai mérkőzéseit a május 30-ai, Debrecen elleni NB I-es találkozó lefújását követő szurkolói rendbontás miatt. 

Az érintett szervezetek által alkotott törvények, jogszabályok és szabályzatok tartalmaznak minden olyan fontos előírást, amelyeknek a betartásával zavartalanul lebonyolítható egy futballmérkőzés - ez a végkövetkeztetése annak a 21 oldalas tanulmánynak, amelyben Kovács István, a Magyar Labdarúgó Szövetség volt elnökjelöltje és Béres Tamás, a Kispest-Honvéd FC szervezési igazgatója válaszolt a Szeiler József által június 11-én feltett kérdésre: "Mit tett a liga, az MLSZ, a mindenkori sportminiszter, illetve a rendőri és a belügyi vezetők annak érdekében, hogy rend legyen a magyar pályákon?".

Az FTC Rt. vezérigazgatója ezt azután tudakolta, hogy a május 30-ai, FTC-Debrecen NB I-es mérkőzést követően kitört botrány miatt az MLL súlyos büntetést szabott ki első fokon a klubra: a szankciók szerint a csapat december 31-ig zárt kapuk mögött köteles lejátszani hazai találkozóit, emellett az egyesületnek 4, Szeilernek pedig 3 millió forintos büntetést kell fizetnie.

Mivel az rt. vezérigazgatója annak idején hétmillió forintot ajánlott fel mindazoknak a "becsületes nyomravezetőknek", akik segítenek megvilágítani ezt a témát, a mű szerzői kijelentették: természetesen igényt tartanak az összegre. "Az elemzés elkészítésénél három dolog motivált bennünket" - mondta a pénteki sajtótájékoztatóján Kovács István. "Először is úgy gondoljuk: a mai magyar labdarúgásban minden felmerülő kérdést meg kell válaszolni, hiszen csak így lehet elérni, hogy a közvélemény tisztán lásson, s ezzel a találgatásoknak is elejét lehet venni. Másrészt fel akartuk hívni a figyelmet arra, hogy a futballhuliganizmus egyidős a labdarúgással, s visszaszorítása, illetve megszüntetése csak a minisztérium, az MLSZ, az MLL és a sportszervezetek összehangolt munkájával valósítható meg." Harmadik okként a társszerző azt említette, hogy a jutalom felével - azaz 3,5 millió forinttal - a megyei szövetségek utánpótlás-nevelő programjának fejlesztését szeretnék támogatni.

A Négy válasz című tanulmány először is a futballhuliganizmus fogalmát magyarázza, valamint annak jellemzőit mutatja be, majd nagy terjedelemben foglalkozik a rendbontással, illetve tragédiával végződött labdarúgó-mérkőzések bemutatásával hazai és nemzetközi szinten. A folyatásban részletesen felsorolja azokat a részben csak tervezett vagy meg is valósult intézkedéseket, amelyeket az említett szervezetek együtt, illetve külön-külön foganatosítottak az elmúlt években, s ezek következményeire is kitér. Végezetül a szerzőpáros több oldalon foglalkozik azzal a problémával, hogy szerintük még milyen szabályokat, rendelkezéseket hozhatott volna a minisztérium, az MLSZ, az MLL, a rendőrség a huliganizmus megfékezésre.

A mű konklúziója: az illetékesek nem dolgoztak ki közös programot, tevékenységüket nem egyeztették egymással teljes körűen, ezért együttműködésük alacsony hatékonysággal valósult meg. Ugyanakkor az általuk alkotott törvények, jogszabályok és szabályzatok tartalmaznak minden olyan fontos előírást, amelyeknek a betartásával zavartalanul lebonyolítható egy mérkőzés.