Vágólapra másolva!
A France Football immár hagyományosan közzéteszi azon ötven játékos listáját, akiket érdemesnek tart a legjobb Európában futballozó játékosnak járó díjra, az Aranylabdára. A trófea győztesét december 14-én hirdetik ki, addig is szeretnénk bemutatni az ötven jelöltet, némi esélylatolgatással fűszerezve.

1986-tól a Bobby Charlton Futballiskolába járt, 11 évesen el is nyert egy ösztöndíjat. A Manchester Unitedben nevelkedett, de játszott kölcsönben Prestonban 5 meccs és 2 gól erejéig az 1994-95-ös idényben. A Ligakupában már 17 évesen, az első ligában egy hónappal 20. születésnapja előtt debütált. 1996-ban bajnok és FA-kupagyőztes, egy évre rá ismét bajnok és BL-elődöntős, kétszeres Charity Shield-, azaz Szuperkupa-győztes (1996, 1997). Ez utóbbi idényt káprázatos góllal nyitotta: a felezővonalról ívelt a Wimbledon kapujába az első bajnoki találkozón.

Ebben a szezonban futott be a nemzetközi porondon is: az első vb-selejtezőn, szeptember 1-jén a moldáviaiak ellen debütált a nagyválogatottban (korábban játszott az U21-es csapatban is), az idény végén pedig szakértő vélemények szerint főszerepet játszott a Tournoi de France megnyerésében. Azóta tulajdonképpen a legnagyobb világsztárnak és a legismertebb futballistának számít, személye valóságos "kulturális ikonná" vált, amihez jelentősen hozzájárult, hogy felesége Victoria Adams, az egykori Spice Girls világhírű angol zenekar egyik sztárja. Tavaly nyáron nagy felhajtás közepette igazolt a Real Madridba, ahol számára új poszton, sokkal védekezőbb felfogásban futballozik.

Beckham a 2004-es esztendőt valószínűleg legszívesebben elfelejtené, hiszen túl sok jó nem történt vele az idén. A tavasszal még nem volt olyan sok probléma, elvégre alapember volt a Real Madridban, és új szerepkörében, védekező középpályásként is viszonylag jól teljesített. Igaz ugyan, hogy a gólszerzés így nem sikerült neki, de nem is ez volt a feladata. Viszont semmit sem nyert a csapattal, bár a BL-ből való kiesésért nem hibáztatható, elvégre a Monaco elleni negyeddöntő visszavágón nem lépett pályára.

Az Európa-bajnokságon azonban csőstül jöttek a bajok: az angolok nyitómeccsén a franciák ellen tizenegyest rontott, és a gallok így az utolsó percekben meg tudták fordítani a meccset. Később sem futballozott kiemelkedően, a mélypont pedig a portugálok elleni negyeddöntőben jött el, ahol a büntetőpárbajban megint kihagyta tizenegyesét, mégpedig meglehetősen csúnyán, hiszen az égbe lőtte a labdát. És ha mindez nem lett volna elég, a magánéletével is gondok akadtak, hiszen - állítólag - megcsalta a feleségét, és a bulvárlapok heteken keresztül ezen csámcsogtak.

Az őszi idényt ezek után nem is kezdte rosszul, hiszen az első két hazai bajnokin egyaránt gólt szerzett szabadrúgásból, és mindkét találat győzelmet ért a Realnak. Azonban már ekkor sem játszott valami jól, majd sérülés miatt ki kellett hagynia pár találkozót, és visszatérése óta pocsék teljesítményt nyújt. Mentségére legyen mondva, továbbra is védekező középpályásként veszik számításba, ami nem az ő asztala. Ezzel együtt, pusztán a teljesítmény alapján nem lenne helye az ötvenes listán.