Vágólapra másolva!

74 éves az első cseh aranylabdás

Focirégész nevű sorozatunkban leporoljuk a múlt emlékeit, és felidézzük a mai dátum legemlékezetesebb futballeseményeit. Nézzük, mi történt február 9-én!

1931-ben ezen a napon született Josef Masopust, az első csehszlovák aranylabdás. Az Érchegység lábánál fekvő Mostban, egy bányászcsaládban világra jött Josef a II. világháború miatt csak 1945-ben lett igazolt futballista.

Szülővárosa csapatában, az SK Mostban még középcsatárt játszott, de már akkor felfigyeltek a szakemberek kivételes irányítói képességére, pontos passzaira.

1950-ben az élvonalbeli Vodotechna Teplice szerződtette, ahol már akkor együtt dolgozott a későbbi szövetségi kapitánnyal, a válogatottat 1962-ben vb-döntőig vezetett Rudolf Vytlacillal. Gyorsan kinőtte a középcsapatot, 1952 nyarán - központi utasításra - a hadsereg klubjába, a Duklába "vezényelték".

A fővárosban került először hátrébb, a kor legjobb csehszlovák csapatában már fedezetként futballozott. Nyolc bajnokságot nyert a prágai csapattal, de 1954-től kezdve már a válogatottban is bizonyítania kellett. Először éppen a mieink ellen szerepelhetett, testközelből tapasztalhatta, hogy mit tud példaképe, Bozsik József.

Az 1958-as világbajnokságon már ott volt, de az igazi kiugrást a négy esztendővel későbbi, chilei torna jelentette, ahol Csehszlovákia ezüstérmet nyert. Masopust remekül futballozott, a brazilok elleni döntőben még gólt is szerzett. A France Football aranylabdáját is elnyerte abban az esztendőben, a szavazáson Eusébio lett a második, Karl-Heinz Schnellinger pedig a harmadik helyezett.

A nemzetközi elismerés ellenére hazájában mindig is fanyalogva figyelték játékát, a válogatottnál (1954 és 1966 között 63 mérkőzés, 10 gól) is hamar lemondtak róla. A Duklában 1968-ig játszott, majd két évet a belga Molenbeeknél is eltölthetett. Hazatérve edzőként hasznosította tudását, hat esztendőn keresztül a Duklát, majd 1976 és 1980 között a Zbrojovka Brnót gardírozta.

1981-től ismét Belgiumban élt, az RSC Hasseltnél edzősködött, de később ült a csehszlovák és a malajziai válogatt kispadján is, de szakvezetőként közel sem tudott olyan sikeres lenni mint játékosként.

Dévényi Zoltán