Egy szent a galaktikusok között

A rutin és tapasztalat talán a kapusposzton számít a legfontosabbnak a labdarúgásban, ennélfogva meglehetősen ritka, ha egy hálóőr már nagyon fiatalon képes beverekedni magát egy sztárklub kezdő tizenegyébe. A Real Madrid portása, Iker Casillas azonban már 19 esztendősen alapember volt a királyi gárdánál, és mind a mai napig kihagyhatatlan a csapatból, teljesítményével pedig már nagyon sokszor mentette meg a spanyol együttest.

Casillas tehát szépen fejlődött, de ekkoriban azért még csak a Real Madrid korosztályos csapatában védett, és aligha gondolta, hogy hamarosan a felnőttek között találja magát. November 24-én is békésen várta a következő óra kezdetét a középiskolában, amikor a folyosón a suli igazgatója odalépett hozzá, és azt mondta neki: "Iker menj haza, és csomagolj. Mész Norvégiába!". A diri nem száműzni akarta Casillast, csak ilyen faramuci módon értesítette arról, hogy a Bodo Illgner és Pedro Contreras sérülése miatt a Real mestere, Jupp Heynckes őt is nevezi a Rosenborg BK elleni Bajnokok Ligája-találkozóra.

A mindössze 16 esztendős Iker játéklehetőséget persze nem kapott Trondheimben, a találkozón Santiago Canizares védett, de így is hatalmas élmény volt neki, hogy olyan sztárokkal utazhatott együtt, mint Raúl, Clarence Seedorf vagy Predrag Mijatovic - arról nem is beszélve, hogy az esetnek köszönhetően a sajtó is felfigyelt rá. A szezon hátralévő részében persze maradt az ifik között, de 1998 nyarán felkerült a Real Madrid C csapatához, amely az idő tájt a negyedosztályban vitézkedett. A szezon során "csupán" 26 bajnokin védett, ami elsősorban annak volt köszönhető, hogy 1999 áprilisában az U20-as válogatottal világbajnokságon vett részt. Ő volt a keret legfiatalabb tagja, és csak második számú kapusnak számított a baszk Daniel Aranzubia mögött, de azért két meccsen lehetőséget kapott, és így a torna végén ő is világbajnoknak mondhatta magát.

A következő idényt már a tartalékok között, a Real Madrid B-ben kezdte meg - miközben ő számított az A csapat harmadik számú hálóőrének. Innentől pedig már villámgyorsan zajlottak az események: a Real mestere, a walesi John Toshack elégedetlen volt kapusai, Illgner és Albano Bizzarri teljesítményével, és egy váratlan húzással a harmadik fordulóban, az Athletic Bilbao elleni idegenbeli találkozón Casillast jelölte a kezdők közé! Az ifjú portás első élvonalbeli mérkőzésén két gólt is kapott (a végeredmény 2-2 lett), de a következő héten is ő védett - hogy aztán megint a cserék közé kerüljön. A 15. fordulótól kezdve azonban már ő számított az első számú hálóőrének, köszönhetően annak, hogy a gyenge eredmények miatt Toshackot menesztették, és a csapat új trénere az utánpótlástól felkerült Vicente del Bosque lett, aki a különböző korosztályos gárdákból jól ismerte Casillas képességeit.

A kapus pedig nem okozott csalódást: a Bajnokok Ligájában például a második csoportkörben, a Dinamo Kijev elleni mérkőzésen tizenegyest hárított, ami nagyon fontosnak bizonyult, ugyanis a Real éppen a kijevieket megelőzve jutott tovább kvartettjéből. A hálóőr, aki a keret egyetlen tagjaként tömegközlekedési eszközökkel járt edzésre, mivel még nem volt elég idős ahhoz, hogy megszerezze a jogosítványt, a BL-döntőben is pályára lépett: a finálét egy nappal a 19. születésnapja után rendezték, és Casillas a legrangosabb európai kupasorozat döntőinek legfiatalabb kapusa lett.