A gazdasági monopolhelyzet dögunalmassá teszi az európai topligákat

AFP OFFBEAT CHAMPIONSHIP MATCH FOOTBALL HORIZONTAL
Bayern Munich's French international Bixente Lizarazu (L) and Schalke 04's Gerald Asamoah appeal to the referee after the players clashed for the ball 04 August 2001 during the German Bundesliga match played at the Olympic Stadium in Munich. Munich won 3-0. AFP PHOTO EPA/DPA.-PETER KNEFFEL
Vágólapra másolva!
Hová tűntek a futballt mindig is jellemző, pattanásig feszült helyzetekkel teli bajnoki véghajrák a dobogó tetején? A közelmúltból kevés olyan emléket tudunk felidézni, amikor az utolsó játéknap szándékosan egy időben tartott bajnoki meccsein dőlt el a topligákban az aranyérem sorsa. Mi okozza ezt, és várható-e ebben javulás, visszatérés a régi izgalmakhoz?

Unalomba fulladó jelenkor

A nosztalgia percei után viszont muszáj feltennünk a kérdést: hová tűntek a topligákból az utolsó forduló(k) izgalmai? Nyilván nem lehet minden évben olyan horrorisztikus hajrát várni, ami legfeljebb a fenti példákban és hollywoodi filmekben történhet meg, mégis szembeötlő, hogy a topbajnokságok utolsó játéknapjainak izgalmai már-már eltűnni látszanak. Idén egyedül Olaszországban várhatók még érdekességek, a többi nagy bajnokság viszont már márciusra eldőltnek mondható. A tendenciát jelzi, hogy ha idén Olaszországban nem történik valami kivételes, akkor

az elmúlt négy évben nem tudunk olyan kiírást felidézni, ahol az utolsó forduló még igazi arany pillanatokat tartogatott volna.

Idén a Barcelona tizenegy, a Manchester City tizenhat, a Bayern és a PSG pedig egyaránt tizenhét-tizenhét ponttal vezeti hazája bajnokságát. A következő táblázat azt hivatott vizsgálni, hogy a közelmúltban a zárófordulók előtt mennyivel dőlhetett hátra a topliga aktuális bajnoka.

Forrás: Origo

Látható, hogy az elmúlt öt befejezett idényt totálisan uralja a Bayern, a Juventus és a PSG. Ezekben az esetekben az unalom döntő faktora leginkább az adott országban hagyományosnak mondható, hosszú évekre visszamenő gazdasági monopolhelyzet. A németeknél a Bayern nem egyszer több mint öt fordulóval a vége előtt nyerte meg a hazai pontvadászatot,

2016-ban pedig a PSG már nyolc(!) fordulóval a zárás előtt bajnok lett,

amikor március elején 9-0-ra mosta le idegenben a Troyes-t. A német, francia és olasz bajnokságban nem volt olyan az elmúlt öt esztendőben, hogy az utolsó fordulóban dőlt volna el bármelyik kiírás. A mindig kiegyenlítettnek és végtelenül izgalmasnak mondott Premier League-ben is egyedül 2014 volt az, amikor még maradtak érdemi kérdések a bajnokot illetően az utolsó fordulóra is.

A világ nyolcadik csodája volt a Leicester City 2016-os bajnoki címe Forrás: DPPI/Kieran Mcmanus

Annyi pozitívum azért itt megfigyelhető, hogy a PL az elmúlt öt szezonban négy különböző bajnokot is adott. A sok helyen tévesen csak kétcsapatos unalomnak becézett La Ligában viszont háromszor is az utolsó forduló adta meg a mindent eldöntő ítéletet.

Kinek áll ez érdekében?

A Bundesliga Bayern-dominanciája annyira brutális, hogy az már a legfelső szinteken is kérdéseket vetett fel. Christian Seifert, a DFL elnöke már korábban is pedzegette, hogy

a Bayern egyeduralma nem tesz jót a ligának.

Ezt fejelte meg egy januári nyilatkozattal, amelyben azt mondta, hogy a Bundesliga idén nem tudta megmutatni nemzetközi porondon az erősségét - a Hertha, a Köln, a Freiburg és a Hoffenheim sem tudott eljutni az Európa Liga tavaszi szakaszába; a BL-ben pedig a Leipzig nem érte el a továbbjutó helyek egyikét sem. Ezért is szorgalmazzák egyre többen az ún. 50+1 szabály felülvizsgálatát, amely konzerválja a jelenlegi német erőviszonyokat.

A Bayern München 26. bajnoki sikere 2017-ben: sok lesz már ez a jóból Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Alexandra Beier

Ez a szabályzás akadályozza meg, hogy külföldi tőkeinjekciók mentén átalakítsák a Bundesliga-csapatok pénzügyi hátterét, ezért nem tűnnek fel arab vagy távol-keleti pénzek a német bajnokság csapatainál úgy, ahogyan Angliában, Franciaországban, Spanyolországban vagy Olaszországban. Többen úgy gondolkoznak viszont, hogy a hazai és nemzetközi verseny és versenyképesség segítségére lenne, ha ezen a szabályon kissé lazítanának. Az több mint valószínű, hogy ennek könnyítésével a Bayern nem nyerne legkésőbb áprilisra bajnokságot.

Franciaországban a PSG-projekt mindent felülír, és bár Dmitrij Ribolovljev orosz üzletember hatalomátvétele hasonlóképpen indult, az AS Monaco jelenleg a piaci viszonyokhoz képest olcsón vásároló és drágán eladó klubbá vált. James, Falcao és Joao Moutinho drága megvásárlása óta

a Monaco a legnagyobb tehetségeket sokszoros áron továbbítja az európai élkluboknak.

Ugyan az elmúlt szezonban nagy meglepetésre bajnoki címet nyertek, legnagyobb értékeiket azonnal elvitték, ráadásul legféltettebb tehetségüket, Kylian Mbappét a legnagyobb hazai rivális, a PSG vette kölcsön és véglegesíti idén nyáron könnyűszerrel. Ebből is látható, hogy a francia bajnokságban sem várható egyhamar áttörés a fővárosi egyeduralom tekintetében.

Az értékes portékát lehalásszák: Kylian Mbappét szoros őrizetben tartja a PSG Forrás: AFP/Karim Jaafar

A problémát csak fokozza a nemzetközi versenysorozat átalakítása, amely nem segít abban, hogy a bajnokságok végéig minden bajnokaspiráns teljes erőbedobással versenyezzen. A 2018/19-es Bajnokok Ligája főtáblájára automatikusan kvalifikációt nyer a négy legerősebb bajnokság (spanyol, angol, olasz, német) első négy helyezettje. Tehát egy-egy csapat, amelyik március-áprilisban legalább nyolc-tízpontos hátrányban van a listavezetőhöz képest, nem feltétlenül kell, hogy kaparjon a hátrány ledolgozására. Vegyük példának a Premier League-et:

idén az Arsenal, tavaly a Manchester United dobta be látványosan a törölközőt a bajnokságban.

A leggazdagabb kluboknál ugyanis a bajnoki cím vérrel, verejtékkel történő megszerzésénél is fontosabb a következő évi BL-kvalifikáció. Ezért döntött úgy tavaly José Mourinho, hogy tavasszal nem foglalkoztatja túlságosan a Premier League, és ezért fontos Arsene Wengernek idén az Európa Liga-győzelem:

kvalifikálni kell a BL-be mindenáron!

De idevehetjük az idei La Liga-kiírást is, ahol a Barcelonának gyakorlatilag behozhatatlan az előnye. Itt ugyanis teljesen mindegy, hogy a Real Madrid a bajnokság első négy helye közül melyiket szerzi meg. Legfeljebb ideig-óráig tartó presztízskérdést lehet belőle csinálni, de Zidane-nak nagyjából január óta, kimondatlanul is csak a BL mentheti meg az idei, félresikerült szezonját.

Zinédine Zidane éppen most hallott egy jó viccet a spanyol bajnoki cím fontosságáról Forrás: AFP/Franck Fife

Főleg azok a csapatok, amelyek tavasszal még állnak a BL-ben, nem érdekeltek a játékosok hétvégi, teljes kifacsarásában, pláne, ha a behozhatatlannak tűnő hátrányuk hétről hétre csak növekszik. Az új BL-lebonyolításnak köszönhetően már nyugodtan dobhatják viszonylag korán ezeket a sorozatokat, és

csak annyi lesz a cél, hogy a bajnok mögötti három hely egyikére odaérjenek.

Ezért is romolhat a fenti ábrán látható tendencia: a bajnokságból hagyományosan vagy csak az adott évben kiemelkedő csapat megszorongatása egyszerűen nem lesz kifizetődő, megtérülő energiabefektetés. Így pedig szép lassan egyre kevésbé várhatunk a betűsor elején megidézett, hidegrázós bajnoki véghajrákat.

Címlapi képünkön Bixente Lizarazu (b) a Bayern és Gerald Asamoah a Schalke játékosa a drámai utolsó fordulót hozó 2000-01-es Bundesliga-szezonban