Sanzont hallgatva jobban ízlik a francia bor

Mád, 2011. október 3. Áts Károly főborász egy pohár aszút vizsgál a Royal Tokaji Borászati Zrt. pincéjében, Mádon. Az 1989-ben alakult, árbevételét (465 millió forint) tekintve második legnagyobb, 107 hektáron gazdálkodó borászat az évi 220 ezer palack tokaji kétharmadát exportálja. Magyarországon a Tokaj-borvidék kiterjedése mintegy 12 ezer hektár, a szlovák oldalon pedig 980 hektár, ebből szőlőt 600 hektáron termelnek. MTI Fotó: Balázs Attila

A borízlést nemcsak a savgerinc és a műveltség befolyásolja, de a zene és a falak színe is. 

Már a címke is eldöntheti, hogy egy bor ízleni fog-e nekünk, vagy utálni fogjuk, állítja az ausztrál Anthony Saliba, aki a borok ízlelésének pszichológiáját kutatja. Saliba egy közelmúltban tartott, a borpreferenciék kialakulását kutató konferencián tárta a közönség elé vizsgálati eredményeit. E szerint például a bor kóstolásakor a háttérben szóló zenének sokkal nagyobb szerepe van a bor ránk tett hatásában, mint azt korábban gondolták: ha például valaki francia zenét hallgat, a francia borok jobban fognak ízleni neki a más országokból származó boroknál. De az sem mindegy, hogy a falaknak milyen színük van: ha vöröses árnyalatú, akkor a vörös borokat fogjuk választani, míg a sárgás falak inkább furmintra vagy muskotályra, tehát fehérborokra ösztökélnek. Ugyanez a helyzet a borosüvegek címkéivel: egy kutatás során nagyon konzervatív címkéket tettek a borokra, és a fiatal tesztcsoportnak azt állították, hogy ez a bor fiataloknak készült. A csoport fiatal tagjai a bort öregesnek találták és nem is Ízlett nekik - noha az ital, karakterét tekintve olyan volt, amit általában fiatalosnak szokás tartani, és amilyet általában inni szoktak.

(kvew)