A szívgyilkosnak vége

2014.02.17. 13:05

Keddtől drasztikusan csökken a Magyarországon forgalomba hozott ételek transzzsírsavtartalma, amivel Ausztria és Dánia után az EU-n belül harmadikként vezetjük be a terület legszigorúbb  szabályozását. A szigorúságra szükség is van: egy 2005-ös dán kutatás a magyaroknál mérte a legtöbb elfogyasztott, szívgyilkos transzzsírt. 

„Már rövid távon kiszedi ezt a dögletes mérget az élelmiszerünkből” – ezekkel a szavakkal kommentálta dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár 2013. december 20-án, hogy mit várhatunk a transzzsírsavakat érintő, kedden életbe lépő rendelettől.

Ezzel a szabályozással Magyarország az unióban harmadikként szeretné radikálisan csökkenteni a népesség transzzsírsav fogyasztását, eddig Ausztriában és Dániában hoztak hasonló rendelkezést.

Forrás: AFP/Getty Images/Andrew H. Walker

Mi az a transzzsírsav?

A természetben előforduló, telítetlen zsírsavak (például a növényi olajok, mint az étolaj) kémiai úton történő keményítésével létrejövő zsiradék. A növényi olajak hidrogénezésével állítják elő a huszadik század eleje óta, amikor is Wilhelm Normann felfedezte a transzzsírokat, szabadalmaztatta az eljárást, és „az első ember által készített zsírként” fölvették az élelmiszerek közé

Minek hidrogénezni?

Az élelmiszeripar ugyanazért hidrogénezi a különböző olajokat, amiért furcsa dolgokat művel például a párizsival és a virslivel: hogy költséghatékonyabbá tegye. A hidrogénezett vagy részben hidrogénezett növényi olajok sokkal tovább eltarthatók, fagyaszthatók, szélesebb körben fölhasználhatók, tárolásuk, szállításuk sokkal kényelmesebb. Az olajok hosszabb szavatossága pedig az olajjal kezelt termék hosszabb szavatossági idejét, tehát polcon tarthatóságát is garantálja.

Miben van?

A legtöbb transzzsírsav az édességekben (pl. tortabevonó, nápolyik töltelékei) és cukrászati termékekben, péksüteményekben, bizonyos margarinokban található. A margarint szokás a transzzsírsavak legfőbb hordozójának kikiáltani, de ez az utóbbi években már nem állja meg a helyét: a legtöbb gyártó technológiát váltott, és nem hidrogénezett zsiradékból készíti a terméket.

Miért rossz?

A transzzsírsavak káros egészségi hatásáról az 1990-es évek eleje óta születnek különböző cikkek és tanulmányok, a különböző orvosok, kardiológusszövetségek pedig minden alkalmat megragadnak, hogy kiemeljék: a szív- és érrendszeri megbetegedések szempontjából kevés rosszabb van a boltok polcain, mint a különböző, transzzsírokkal kezelt élelmiszerek. Tavaly novemberben már az ebből a szempontból híresen engedékeny amerikai élelmiszer- és gyógyszeripari felügyeleti szerv, az FDA is elismerte, hogy „nem biztonságos”. A Magyar Nemzeti Szívalapítvány 2007 óta kampányol a transzzsírok korlátozásáért.

A transzzsírsav emeli a rossznak mondott, érelmeszesedést fokozó LDL koleszterin szintjét, gyulladásos folyamatokat táplál a szervezetben, még a szív membránját is károsíthatja. Mindent egybevetve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát 23%-kal növeli meg. Rontja a nők fogamzóképességet, károsítja az újszülöttek idegrendszer-fejlődését, és növeli az emlőrák kockázatát.

A hazai transzzsírsavhelyzet még a magyar fogyasztók általános tájékozatlanságát ismerve is tragikus. Egy 2005-ös dán kutatás 16 ország közül a magyaroknál mutatta ki a legtöbb elfogyasztott transzzsírt. 

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) 2009 és 2013 között több száz, Magyarországon forgalomba kerülő termék transzzsírsavtartalmát vizsgálta meg (2013. december 16-án tették közzé a vizsgálatok eredményeit, a pdf letölthető innen).

Szégyentábla az OÉTI listájáról

A termékek mögött a számok a 100 grammban található transzzsírsavmennyiséget jelölik.

Nápolyi 14,1 g
Kávéfehérítő por 10,5 g
Macskanyelv 30,2 g
Margarin 25,3 g
Krémpor 18,8 g
Light margarin 13,1 g
Húsvéti csokitojás (kakaós tejmasszából) 37,3 g
Eper ízű szelet 27,2 g
Lekváros puszedli 30,2 g
Gyümölcsös müzliszelet 26,2 g
Rizses süti 21,9 g
Zselés szaloncukor 27,6 g
Bolognai spagettiszósz (por) 12,2 g

Mi változik keddtől?

A február 18-án hatályba lépő Emmi-rendelet megtiltja minden olyan élelmiszer forgalomba hozását, amiben a megengedettnél több transzzsírsav van: az adott élelmiszer összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége nem haladhatja meg a 2 grammot. Ha tehát egy adott élelmiszer zsírtartalma 50% (tehát 100 g élelmiszer 50 g zsírt tartalmaz), akkor abból maximum 1 g lehet transzzsírsav. 

Persze az óvatosság továbbra is ajánlott, ugyanis a boltokból nem fognak hipp-hopp eltűnni a transzzsírsavat tartalmazó élelmiszerek. A rendelet tizenkét hónapos türelmi időt ad azoknak az élelmiszereknek, amelyeket február 18. előtt már forgalomba hoztak (5. § (2) ).