Csábos boszorkák, kedves vámpírok

Eleddig nem volt különösebb divat, hogy a nagyobb kereskedelmi tévék mindenféle torzszülöttekkel, mutánsokkal és már rémekkel ijesztgessék az iskolából hazatérőket és a nyugovóra szándékozni térőket, de ezen a héten horror-témával foglalkozó sorozat is indult. Ha belenéztünk péntek este a Supernatural-Odaát című sorozat első részébe, gondolkodjuk el azon, hogy ha az emberevés (Tremors) elmegy délutáni matinénak, akkor egy tudományos fantasztikus, pár repülő csészealjjal és egy titokzatos, dohányzó emberrel operáló sorozat (X-akták), miért került késő éjszakára.

A Buffy, amely 7 évadot élt meg Amerikában és most már arra van kárhoztatva, hogy a Viasaton erősen vágott, úgynevezett Buffy-light epizódok formájában ismételje önmagát, azonban nem a vérengzés miatt lett óriási siker. Sokan lehet, hogy akár gagyinak is találnák a különböző ráncos arcú és gumimaszkos figura elleni harcot vagy a menetrend szerint a szívbe érkező halálos karódöfést és az azt követő porladást - de a sorozat összerakottságára, intelligenciájára már nem lehet panasz, legalábbis verbális értelemben nem. Joss Whedon, az azóta legendává váló készítő (aki jelenleg filmrendezéssel és képregény-írással foglalatoskodik) vezetésével a Buffy-t sikerült úgy megírni, hogy minden egyes epizód tömve van pengeéles és, ami még fontosabb, humoros párbeszédekkel. A "buta szőke" karakterek vizuális archetípusába tartozó Buffy amellett, hogy remekül használja ökleit és lábfejeit, még az amerikai popkultúrában is hihetetlen jártasságról tesz tanúbizonyságot, hiszen olykor olyan filmes vagy zenei utalásokkal kápráztatja el barátait, hogy azok riposztként kénytelenek hasonló, csak negyedik-ötödik megtekintésre leeső, több rétegbe rejtett poénokba csomagolva válaszolni. Nem is véletlen, hogy a megannyi rajongói oldal általában kiemelt szekciót adományozott a Buffy-idézeteknek.

Ugyancsak túlmutat a puszta horroron és kaszaboláson az Angel című sorozat, mely a Buffy, a vámpírok réme egyik spinoffjának, leágazásának számít. Angel először mint gonosz, majd később már jó barát vámpírként tűnt fel a Buffy-ban, ahol természetesen tinisorozathoz méltóan a szerelmi szál is megjelent kettejük között. A készítők a halhatatlan vámpír alakját olyannyira eltaláltnak vélték, hogy rajongói nyomásnak (is) engedve saját szériát kreáltak Angel-nek, aki 5 éven át keresztül nyomozott saját magánnyomozói ügynökségén keresztül és barátai segítségével az ártatlanok életét fenyegető démonok után, akik mellesleg a világvége elérésének a gondolatát sem vetették meg. A Buffy-val ellentétben a Buffyverse (Buffy-unverzum) másik neves karakterének történetében nem csak minden játék és mese, hiszen a Los Angeles, ahová Angel elköltözik (messze a szőke gimnazistától) sokkal komorabb és baljósabb, mint azt megszokhattuk, és ez a pesszimista hangulati elem rá is nyomja erőteljes bélyegét a sorozatra. Persze a párbeszédek Angelék esetében is fenemód jópofára vannak megírva, és a verekedések is jobban ki vannak hegyezve a csapatmunkára. Angel pedig, szegény, több mint száz (!) részen keresztül aszalódhatott, hogy elfogadtassa az emberekkel, hogy ő vámpír létére nem feltétlenül a nyaki ütőerek átharapásával foglalatoskodik. Idehaza a sorozatot a Viasatnál van, és annak ellenére, hogy továbbra is csak démonoknak és egyéb csúfságoknak esik bántódása, csak éjfél környékén adja, de cserébe nem hallhatjuk megtekintés közben a vágóollók nyisszanásait.