Ez a hős valahogy összement

Az X-akták vagy a Szex és New York kapcsán az [origo] is megírta, hogy nagy divatja van idén a tévére készült sorozatok mozifilmes adaptációjának. De a fordított eset sem ritka, sok mozifilm folytatta pályafutását a tévéképernyőkre átdolgozott sorozatként - de sokan csalódnak, mert a film után mást kapnak, mint amit vártak. Összeszedtünk néhány olyan témát, mely eredetileg mozira született ötletből került át képernyőre. Gyűjteményünkben magyar versenyző is van, bár a Presszó aligha fut majd hat évig, mint a Hegylakó.

Nem segítettek az akcióhősök

Nagyot bukott, így csak egyetlen évad készült az 1994-es Robotzsaru sorozatváltozatából. Az 1987-ben bemutatott eredeti mozifilm a cyberpunk fénykorában a maga gyermeteg egyszerűsége ellenére még szórakoztató volt, de a sorozatot már az élvezhetetlenségig butították. A sztori szerint Alex Murphy halálosan megsebesül Detroitban, de egy kísérlet eredményeként arcát és agyát egy kiborgtesttel egybeépítik, így legyőzhetetlen rendőrként tovább él. A sorozat valószínűleg azért bukott meg, mert a film mondanivalója, amely szerint valahol még a cybertestbe bújtatott RoboCopnak is van lelke, a tévé képernyőjén már teljesen elsikkad, az alkotók csak az igénytelen akciójelenetekkel operáltak. A séma kísértetiesen hasonlít az 1982-ben bemutatott Conan, a barbár című mozifilmből készült sorozatra, amit 2000-től sugároztak Magyarországon Conan, a kalandor címmel.

Kinek jó?

Senkinek. Egy akcióhős, egy évad, 22 epizód, leegyszerűsített alapsztori, semmi mondanivaló, súlyos bukás - így összegezhető a történet a televízióban. Mindkét sorozathoz nagyon kiürített agy és lecsupaszított érzelmi akciórádiusz szükségeltetik.

--------------------------

A sorozat csapdájában

A Melrose Place-ből ismert Brooke Langton alakítja Angela Bennett karakterét a Hálózat csapdájában című sorozatban. Az alapul szolgáló mozifilmet 1995-ben mutatták be Sandra Bullockkal a főszerepben. A programozóból hackerré avanzsált főhős az eredeti történethez hasonlóan egy világuralomra törő titkos társaság, a Pretoriánusok ellen küzd a világhálón. Ez az első olyan sorozat, amely az internet globális elterjedésére építi sztoriját és felhívja a figyelmet a net veszélyeire is. Ez azonban kevés volt a sikerhez, az 1998-ban bemutatott széria mindössze egy évig futott. Magyarországon 2002-ben került képernyőre, jelenleg az RTL Klub műsorán látható.

Kinek jó?

A sorozat a gagyi krimikre emlékeztet, amiben akciójelenetek, számítógépek, autók, jó nők és őket üldöző rosszfiúk és vannak. A legcélszerűbb akkor nézni, amikor az ember épp a télapót vagy a gázóra-leolvasót várja, és nincs jobb dolga.

--------------------------

Unalmas a Presszó

Az 1998-ban bemutatott Presszó olyan Magyarországon készült mozifilm, amely ma sorozat formájában látható. A Sas Tamás által kitalált és tovább vitt Presszó tévés változata nagyon is eltér az eredeti verziótól. Az egy fix kamerát kettő váltotta fel, az egyórás epizódokban látható leegyszerűsített történetek csak lazán vagy egyáltalán nem kapcsolódnak egymáshoz. Bár a sorozatban a régi szereplők is felbukkannak, egyik karakter sem ragadja igazán magával a nézőt. A szériának egyelőre nem alakult ki komoly rajongótábora, ezt bizonyítja az is, hogy az m1 a Presszó-t száz-egynéhány magyar sztárjával együtt a szombat esti főműsoridőből vasárnap 18.30-ra tette át.

Kinek jó?

Egyetlen korábban sugárzott magyar sorozatra sem emlékeztet, nézettsége elenyésző, ám aki a Barátok közt-et és a Jóban Rosszban-t kedveli, a Presszó-ban sem fog (nagyot) csalódni.

Önnek melyik volt a kedvence? Van olyan sorozat, mely jobb lett, mint a film? Írja meg nekünk!

Szerepi Hella