Rögös az út a laboratóriumtól a betegágyig

Harvey V. Fineberg professzor, az amerikai Nemzeti Akadémiák Orvosi Intézetének elnöke a World Science Forumon elhangzott előadásában azt a kérdéskört boncolgatta, hogy hozzájárul-e az orvostudomány fejlődése a jobb életminőséghez.

Sir George K. Radda professzor, a brit orvosi kutatási tanács (Medical Research Council) az öregedő populációval kapcsolatos orvosbiológiai kutatásokra koncentrált.

A 20. század drámai mértékű növekedést hozott a születéskor várható átlagos élettartam tekintetében: míg 1900-ban ez csak 47 év volt, addig napjainkban 80 év környékére tehető (sajnos hazánkban ennél jóval szerényebb számok jellemzőek: a nőknél 74, a férfiaknál pedig mindössze 67 év). A fejlődés nagyrészt a szociális kondíciók és a nagy fertőző betegségek (pl. TBC) megelőzési lehetőségének köszönhető.

Radda professzor előadásában hangsúlyozta, hogy a további javulás új egészségügyi eljárások bevezetésének függvénye. A jövő nagy kihívása, hogy az idős korhoz kötődő betegségeket az eddigieknél jobban lehessen kezelni, amihez alapvető fontosságú a multidiszciplináris kutatás.