Fiatalok és az elmaradó családalapítás okai

Mára már a közvéleményt is egyre inkább foglalkoztatja az egyre általánosabbá váló jelenség, a kései családalapítás és a lanyhuló gyermekvállalási kedv. Három részes cikksorozatunkban ismertjük a legfontosabb társadalomtudományi magyarázatokat, és külön kitérünk a több szempontból is kivételnek számító hazai helyzetre.

Házasodási kedvben jól állunk

Az adatok azt igazolják, hogy Magyarországon is hasonló a helyzet, ami mindenképpen aggodalomra ad okot. Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy nem mindenben követjük a "nyugati" tendenciákat: noha a születések száma rendkívül alacsony, a házasodási kedv még viszonylag fiatalabb korban hódít a párok körében; s a kilencvenes években még az is jellemző volt, hogy a 20-24 éves lányok mintegy fele családi elkötelezettségben élt. (KSH, Demográfiai Évkönyv, 2000.)

Ugyanakkor az is igaz, hogy az ezredforduló után ez egyre kevéssé mondható tipikusnak, azaz a húszas éveik elején járó lányok maximum élettársi kapcsolatra hajlandóak, és a házasságkötés kitolódott a 25-29 év közötti időszakra - a szülésre pedig valóban jóval később kerül sor. A huszonéves nők körében a termékenység harmadával csökkent az elmúlt másfél évtizedben.

S egészen szorosan követi Magyarország a kordivatot az egyedülállók terén: ma már minden harmadik-negyedik háztartásban egyedül élnek. Ez egyrészt a nukleáris családtípus hegemóniájának és ezért az idősek elmagányosodásának következménye; de nem is gondolják sokan, hogy mind nagyobb részét olyan fiatal egyedülállók alkotják, akik még élettársi kapcsolatot sem létesítenek. Csaknem minden harmadik férfi soha nem volt még házas, míg ez csak minden ötödik nőre igaz. 1995-ben a házasságon kívül születettek aránya meghaladta az egyötödöt, öt évvel később ez már majdnem elérte a 30%-ot, és mára már meg is haladja. (Somlai-Tóth, Educatio 2002) Jelenleg Budapesten tízből négy gyermek házasságon kívül születik.

A globális jelenségek tehát hozzánk is begyűrűztek, de nem lehet nem felfigyelni a meglévő különbségekre: a Skandináviában tapasztalható helyzettel szemben a magyar fordulat több pontban is ellentétesnek mutatkozik, hiszen nem a házasodási kedv látványos lanyhulása és időben való kitolása tapasztalható - sokkal inkább a gyermekvállalásé.

Sári Nóra

Folytatjuk