Új látnivalók az Állatkertben

A Fővárosi Állat- és Növénykert idén ünnepli fennállásának 140. évét. A jubileumi emlékév során az intézmény számos programmal emlékezik meg gazdag múltjáról, az Állatkerthez kötődő hagyományokról. Az évadnyitó keretében felavatták az Állatkert legújabb létesítményeit, a Pápuaröpdét, illetve a Papagáj-lak névre keresztelt állatházakat és a hozzájuk tartozó röpdéket.

Az Állatkert első medvéjét Kristófnak hívták: ő volt Deák Ferenc kedvence;

Az 1866-os útmutató szerint a rétisas korabeli neve csonttörő harács, a fakókeselyűé pedig fakó dögöncz volt; a papagájokat kajdácsoknak nevezték;

Az 1870-es és 1880-as években az Állatkert területe még városszéli övezetnek számított, így telente megesett, hogy rókák szabadultak be a kertbe, megtizedelve a kert szárnyasait;

Az 1928-ban, 12 ezer német márkáért vásárolt három orangutánnak nemcsak keresztneveket adtak a gondozók (Péter, Ida és Pista), hanem - emberszabásúakról lévén szó - családnevet is (Góliát Péter, Góliát Ida és Góliát Pista);

Az 1929-ben érkezett, Pityu nevű orrszarvúnak lenolajjal ápolták a bőrét gondozói;

A Sanyi nevű Bennett-kenguru 1965-ben, 19 évesen pusztult el: ennek a fajnak ő volt a legidősebb ismert képviselője;

Dúc, a ma is a kertben élő feketepárduc régi budapesti család leszármazottja: már az üknagymamája is itt született, egészen pontosan 1956-ban;

Jelenleg Johnny, a fehérfejű rétisas az Állatkert legidősebb tollas lakója: 1970-ben, nem egészen egyéves korában került ide, idén tavasszal tehát már 36 éves, ami ennél a fajnál ugyancsak tekintélyes kornak számít.