A következő 50 év tudománya - 3. rész

Meddig jut el ötven év alatt a tudomány? Milyen területen várhatók nagy áttörések a következő ötven évben? Mire lesznek képesek utódaink ötven év múlva? Ezekre a kérdésekre adtak választ a New Scientist tudományos hetilap által felkért szakértők.

A végére maradt néhány olyan előrejelzés, amellyel kevesen foglalkoztak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem lennének a többi problémához hasonlóan fontosak. Marcus du Sautoy reméli, sikerül majd megérteni a prímszámok eloszlását. Kétezer éve foglalkoztatják a matematikusokat a prímszámok, de az utóbbi másfélszáz évben elért jelentős előrehaladás ellenére ma sem tudjuk megjósolni, hogy egy ismert prímszám után melyik lesz a következő. Timothy Gowers kedvenc megoldatlan matematikai problémája az ún. P=NP probléma. Könnyebb egy matematikai probléma megoldásának helyes voltát bebizonyítani, mint a megoldást megkeresni. Ennek a felismerésnek a bizonyítása Kurt Gödel és Alan Turing híres eldönthetetlenségi eredményeihez lesz mérhető. Benoit Mandelbrot természetesen az általa felfedezett fraktálokról írt válaszában. A természet "érdességének" mérésére alkalmas fraktálgeometria gyors kiterjedésére számít, egyre fontosabb szerepet tölt majd be ez a megközelítés.

Alkalmazott fizikával csak Nathan Myhrvoid foglalkozott, szerinte a természetben nem létező, mesterségesen konstruált metaanyagok alkalmazása teljesen megváltoztatja az optika és az elektronika csaknem minden lehetőségét. Jó példa a "láthatatlanságot" elérhetővé tevő, negatív törésmutatójával a fényt visszafordító, idén megalkotott metaanyag.

A műholdas technológiáknak köszönhetően már ma is valós időben láthatunk pl. egy tanzániai nemzeti parkot, a közelében zajló erdőirtást. Az a nagy kérdés, milyen cselekvésre késztetnek ezek az információk. Jane Goodall abban bízik, hogy az embereket a természethez kapcsoló műholdas képek segítenek bolygónk megvédésében, mielőtt túl késő lenne. Robert Ballard a szélessávú száloptikai hálózat globális kiépítésétől, a világ "összedrótozásától" a távjelenlét elterjedését várja. Nem kell elutazni, hogy részesei lehessünk másutt zajló történéseknek. Távirányított eszközeinkkel akár mélytengeri utazást is tehetünk. Feltárul majd a Föld történetének dinamikája, jobban megismerjük a Föld geokémiai folyamatait.

Bill Joy kimeríthetetlen forrásokból szeretne biztonságos, zöld, a mainál lényegesen olcsóbb energiát nyerni. A nanoskálán vagy még kisebb méretekben végbemenő fizikai folyamatok révén talán egyszerű megoldást találunk a fúzióra vagy egy másik, váratlan energia-technológiára bukkanunk. A Nap Földre sugárzott energiájának egyelőre csak tízezred részét hasznosítjuk, ha ezt meg tudnánk tízszerezni, akkor sokkal gazdagabb lehetne a világ, véli Frank Wilczek.

Az emberi természet

Az emberiség olyan messzire jutott, mint még egyetlen más faj sem. Eredményeink jó felhasználása rajtunk múlik. Mit érnek az orvosi felfedezések, ha a legtöbb ember számára elérhetetlenek? Mit ér a hatalom, ha csak fegyvergyártásra használjuk? Frans de Waal szerint alaposabban meg kell értenünk az emberi természetet. Ehhez a társadalomtudományoknak a fragmentált, ideológiával telített megközelítések helyett objektíven kell vizsgálniuk a viselkedés egészét. Szerinte ötven év múlva minden pszichológia és szociológia tanszéken Darwin képe függ a falon.

Michael Gazzaniga reméli, tisztázódni fog, hogy fajunknak van-e erkölcsi iránytűje, hogyan vagyunk képesek mások szándékait, vágyait, hiedelmeit megérteni. Jobban meg kell értenünk az emberi intézményeket, írta Robert May, mindenekelőtt a kollektív, kooperatív tevékenység gátjait. Az emberi boldogság tanulmányozása világosan feltárja a "társadalmi tőke", a szorosan kötődő kis közösségek, a szomszédság, a családi támogatás, a gyerekek és felnőttek közti kapcsolatok fontosságát. Geoffrey Miller szerint a tudomány megöli a vallást, mert gyakorlatiasabb, átfogóbb és jobban jutalmazó erkölcsi keretet nyújt az emberi kölcsönhatásokhoz.

Jéki László