3. helyezett: A teknősök
Talán nem meglepő, hogy tízes listánkon öt teknősfaj is helyet kapott. Őket összevontuk, így a harmadik helyezést érték el a sorban. Valószínűleg közülük is a madagaszkári sugaras teknősök (Geochelone radiata) élnek a legtovább. Egyes feljegyzések szerint egy teknős, amelyet James Cook angol felfedező ajándékozott a tongai királyi családnak 1773-ban vagy 1777-ben, még II. Erzsébet királynő 1953-as tongai látogatásakor is élt, így legalább 176 éves lehetett. Halálakor, 1965-ben elérhette a 188 éves kort is. A sugaras teknősök súlyosan veszélyeztetett állatok, Madagaszkár déli részén élnek. Nem nőnek olyan nagyra, mint más hosszú életű teknős fajok, átlagos testtömegük körülbelül 16 kg.
A világ egyik legnagyobb súlyú teknőse a Galapagos-szigeteken honos óriás teknős (Geochelone elephantopus porteri). A felnőtt állatok elérhetik a háromszáz kilogrammos testtömeget is, páncéljuk akár 120 centiméter hosszú is lehet. Bár a vadon élő egyedek maximális élettartama nem ismert, tavaly hunyt el egy nőstény Ausztráliában, amelyről a hagyomány úgy tartja, hogy Charles Darwin gyűjtötte 1835-ben a Galapagos-szigetek egyikén. A teknős ezután Angliába, majd onnan Ausztráliába került. E történet szerint a teknős halálakor túllépte a 170. életévét, sokan azonban rámutattak a történet ellentmondásaira.
Ajánlat: Képek a világ legnagyobb teknőseinek tojásrakásáról
Az aldabrai óriásteknős (Geochelone gigantea) a Seychelles-szigetekhez tartozó Aldabra-atoll szigetein él. Szinte eléri a galapagosi óriásteknős testméreteit: 120 centiméter hosszú a páncélja, testtömege pedig 250 kilogramm is lehet. A többi nagytestű teknőshöz képest szerencsés helyzetben voltak e faj egyedei az elmúlt évszázadok során, minthogy az Aldabra-atollon az emberi befolyástól védetten él ma is legnagyobb, 152 ezer egyedet számláló populációjuk, s emellett Zanzibár szigetén is él a faj egy elszigetelt populációja. Számos eltérő élőhelyet benépesítenek, a füves síkságtól a mangrove mocsarakig. A ma élő legidősebb aldabrai óriásteknős elérheti a 150-170 éves kort is, sőt egyes erősen vitatott hitelességű beszámolók szerint egy Indiában, tavaly elhunyt egyed 255 éves volt.
Sokan tartanak hazánkban is görögteknőst (Testudo hermanni) terráriumban. Bulgáriában, Romániában és Európa mediterrán vidékein vadon is él, leggyakrabban sziklás, bozótos domboldalakon, illetve ligetes erdőkben találhatók jelentős számban. A korábban említett teknősfajokhoz képes testmérete jóval kisebb, páncéljának hossza ritkán haladja meg a 25 centimétert (érdekesség, hogy a nőstények általában nagyobbra nőnek, mint a hímek). Fogságban életkoruk meghaladhatja a száz évet, a legidősebb példány a feljegyzések szerint 160 évig élt.
A görögteknőshöz hasonlóan a dobozteknősöket is gyakran tartják házikedvencként. Ázsiában és Észak-Amerikában is élnek dobozteknős-fajok, amelyek nincsenek szoros rokonságban egymással. Közös nevüket magas, kupola formájú páncéljukról kapták, amely lehetőséget biztosít arra, hogy az állat a ragadozók elleni védekezésként teljesen visszahúzódjon páncéljába. Az észak-amerikai dobozteknősök mindenevők, fiatal korukban elsősorban csigákkal, rovarokkal táplálkoznak, majd fokozatosan áttérnek a növényevésre. Fogságban általában ötven-hatvan évig élnek, néhány egyed azonban megélheti a százéves kort, sőt, egyes feljegyzések szerint a legidősebb dobozteknős 123 éves korában múlt ki.