Kalandozás bolygónk múltjában - 1. rész: földtörténeti ős- és előidő, a prekambrium

A földtörténeti ősidő és előidő közel 4 milliárd évet ölel fel, s ezzel a leghosszabb fejezet a Föld történetében. Az összevontan prekambriumnak nevezett időszak 4,6 milliárd évvel ezelőtt, a Föld kialakulásával kezdődött. Földtörténeti sorozatunk első részében bemutatjuk a prekambrium legfontosabb eseményeit: az ősi földkéreg és a kontinensek, illetve az őslégkör és az ősóceán létrejöttét. Megismerhetik a legfontosabb kőzeteket és az ősi élővilágot is. 

Az ősi élővilág

Nyugat-Grönland 3,8 milliárd éves kőzeteiben olyan szénnyomokat találtak, amelyek szerves eredetűek lehetnek. A földi élet legkorábbi (3,5 milliárd éves) bizonyítékai a kora-archaikumból kerültek elő Dél-Afrikában és Nyugat-Ausztráliában. A nyugat-ausztráliai 3,46 milliárd éves tengeri kőzetekből jó megtartású baktériumokat ismerünk, de 100 millió évvel idősebb mintákban is valószínűsíthetők életnyomok ugyanezen a területen.

Az ősmaradványok két fő csoportja közül a mikrofosszíliák főleg tűzkőben és palában fordulnak elő, gömbszerű, meszes képződmények vagy meszes szálak formájában. A szabad szemmel is látható sztromatolitok kupola alakú vagy oszlopos szerkezetek, amelyek kékeszöld algák karbonátkiválasztása és az üledék felhalmozódása révén keletkeznek. Ezek a korai prekambriumi élet vitathatatlan bizonyítékaként számos zöldkő-gránit övben megtalálhatók.

2650 millió éves fosszilis sztromatolitok a Belingve zöldkő-övezetből, Zimbabwéből (Kevin Walsh, flickr.com)

Az archaikumi szervezetek prokarióták (sejtmag nélküli élőlények) voltak, amelyek ellenálltak az ultraibolya sugárzásnak (ekkor még nem volt ózonréteg). Körülbelül 1,4 milliárd évvel ezelőtt a prokariótákat háttérbe szorították az eukarióták (fejlettebb szerveződési szintű, sejtmaggal és sejtszervecskékkel rendelkező élőlények), amelyek egy része már oxigént használt az anyagcseréhez és a növekedéshez (légzés).

A proterozoikum elejére mind a mikrofosszíliákat, mind a sztromatolitokat alkotó élőlények elszaporodtak. A 2 milliárd éves kanadai Gunflint vasas lerakódásban a kékeszöld algákhoz és a baktériumokhoz hasonló mikrofosszíliák 16 faját írták le.

Ma élő sztromatolitok a nyugat-ausztráliai Thetis-tóban, Cervantes város közelében (Cyrille Lemoing, flickr.com)

Az első komplex soksejtű életformák körülbelül 600 millió évvel ezelőtt jelentek meg (néhány erősen vitatott munkában ettől jóval idősebb kőzetekből is jeleztek soksejtű maradványokat Texasból és Indiából). Viszonylag változatos lágytestű élővilágot ismerünk világszerte, 542 és 600 millió év közötti lelőhelyekről. Ezeket nevezik Ediacarai- vagy Vendi-faunának. A szilárdvázú élőlények tömeges megjelenése 542 millió évvel ezelőtt következett be az ún. kambriumi robbanás során. Ezeket az eseményeket sorozatunk második részében mutatjuk be részletesebben.

Következik: A hógolyó Föld és az Ediacara-fauna