Készül a Masat, az első magyar műhold

Vágólapra másolva!

Magyarország már több külföldi műhold elkészítésében is részt vett, ám most a Műegyetem diákjainak munkája révén megszülethet és talán már jövőre pályára állhat az első teljesen hazai készítésű űreszköz is. A fejlesztők szerint Magyarországon az ipar nyitni fog az űrtechnológia irányába, ezért fontos, hogy lehetőséget biztosítsanak a hallgatóknak ilyen irányú tapasztalatok megszerzéséhez.

Kereszturi Ákos

Vágólapra másolva!

Magyarország űreszköz Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem műhold WWF Magyarország űr űrtechnológia Masat-1

Igazi hazai csapatmunka

Forrás: Bonn-Hungary Kft. — Solymosi János, Bonn-Hungary Kft.

A Masat közel 30 millió forintba kerül, azonban a készítése során nyert tapasztalatokat az űrkutatásba visszaforgatva ennek sokszorosát profitálhatja belőle az ország - állítják a szakemberek. Magyarország ugyanis hamarosan csatlakozik az Európai Űrügynökséghez (az ESA-hoz), és az ott zajló munkából üzletileg is megéri kivenni a magyar szaktudásnak megfelelő részt.

Mint ahogy azt nemrég Solymosi János, a legnagyobb magyar űripari cég, a Bonn-Hungary Kft. igazgatója mondta az [origo]-nak, sokan azt gondolják, hogy műholdat építeni költséges "úri hobbi". Valójában az egyik legnagyobb hozzáadott értéket és profitot biztosító tevékenység, amely mágnesként vonzza a külföldi fejlett technológiát és tőkét. Az űrtevékenység a legtöbb országban fontos húzóerő, mivel hozzá kapcsolódik, illetve ott születik meg az a csúsztechnológia, amely a gazdaság egyéb ágazataiba átültetve hasznot termel.

Forrás: [origo] — Both Előd, Magyar Űrkutatási Iroda

Hazánk űrtevékenysége kiemelkedik a kelet-európai térségben. "Mi voltunk az elsők, akik 1991-ben általános együttműködési megállapodást kötöttünk az ESA-val, mi voltunk az elsők, akik 1998-ban beléptünk az úgynevezett PRODEX-programba, és mi voltunk az elsők, akik 2003-ban európai együttműködő állam lettünk. És most a csehek beelőztek. De nem tettünk le róla, hogy mi legyünk a másodikak. Talán a csehek belépése felrázza az itthoni döntéshozókat" - mondta Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója korábban az [origo]-nak. Molnár Károly, a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter az idei űrnapon hangsúlyozta, hogy Magyarország célja továbbra is a mielőbbi ESA-csatlakozás.

Bár a műegyetemi fiatalok fő célja az első magyar műhold megvalósítása, közben egyéb programokon is dolgoznak, értékes tapasztalatokat szerezve. Közreműködnek az ESEO- (European Student Earth Orbiter), valamint az ESMO-szonda (European Student Moon Orbiter) készítésében, amelyek kizárólag diákok által épített űreszközök, és a Föld, illetve a Hold körül fognak keringeni.

A magyar műhold építése arra is nagyszerű példa, hogyan lehet számos hazai cég és az egyetemi szektor közötti együttműködés keretében olyan technológiai újításokat megalkotni, amelyek egyaránt kapcsolódnak a felsőoktatáshoz és a tudományos kutatáshoz. Az együttműködések keretében a Masat rendszereit, köztük a termo-vákuum és rázópados vizsgálatokat a BHE Bonn Hungary Kft. végzi. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara a fejlesztéshez szükséges műszereket, eszközöket és laboratóriumi helyiségeket biztosítja. A CAD-Terv Mérnöki Kft. pedig a Masat-1 szerkezetének mechanikai terveit és a gyártáshoz szükséges mérnöki támogatást adja.

Pénteken bemutatkozik a Masat-1

December 5-én, pénteken délelőtt 10 órától előadáson is megismerhetik az érdeklődők az első magyar műhold készítését és jellemzőit. A Magyar Asztronautikai Társaság és a Magyar Űrkutatási Iroda közös rendezvényét az Országos Meteorológiai Szolgálat Székházának Dísztermében tartják (1024 Budapest, Kitaibel Pál u. 1.).

A program partnerei:

A program szponzorai:

Magyar fejlesztésű műszerek az űrben

Már eddig is számos hazai műszer járt a világűrben, az alábbiakban ezekből mutatunk be néhányat.

KFKI AEKI: a Pillét, a magyar fejlesztésű dozimétert fejlesztették, amely jelenleg is szolgálatot teljesít a Nemzetközi Űrállomáson. Ezen kívül készül a Tritel-S elnevezésű, teleszkópos dozimétert is itt készült.
KFKI RMKI: az Interkozmosz programon belül két VEGA szondára készítettek elektronikát magyar szakemberek, akik az ESA Rosetta missziójában is részt vesznek. A NASA Cassini programjában mágneses érzékelő berendezést terveztek, és nemrég az ESA ExoMars roverének fejlesztésében is kaptak szerepet.
BME Űrkutató Csoport: energiaellátó rendszereket készítettek több Interkozmosz holdra, és rádióamatőr holdakra. Részt vesznek az ESA Rosetta küldetésében.
ELTE Űrkutató Csoport és BL-Electronics: alacsony frekvenciás rádióhullámok vizsgálatára alkalmas mérőberendezést fejlesztettek (SAS, SAS2, SAS3).
BHE-Bonn Hungary: földi műholdvevő, rádiós kommunikációs berendezéseket fejlesztenek. Szoros a kapcsolatuk az indiai űrkutatási hivatallal (ISRO) és ők koordinálják a hazánkban épülő Aerospace Center-t, a Közép-Európai Űrtesztközpontot.