Óriásbéka és sztármamut - 2008 őslénytani meglepetései

Az előző évekhez hasonlóan 2008 sem szűkölködött érdekes és izgalmas őslénytani leletekben és eredményekben. Méretrekordok dőltek meg az ősi békák, rágcsálók és tengeri hüllők világában, soha nem látott élességgel pillantottak bele egy borostyánkőbe, alaposan kitolódott az élveszülés első ismert időpontja, és újabb hiányzó láncszemet találtak a szárazföldi gerincesek felé. Idén a Magyar Természettudományi Múzeum jégkorszaki kiállítása alkalmából néhány hónapig Magyarországon tartózkodott a világ egyik leghíresebb mamutja, Gyima.

A legkorábbi terhes anya

Forrás: Victoria Museum

Ausztrál kutatók egy devon időszaki páncélozott halmaradványban meg nem született embriót és köldökzsinórt fedeztek fel. Ez azt bizonyítja, hogy az élő utód világra hozása legalább 380 millió évre tekint vissza, vagyis 200 millió évvel korábbra, mint az eddigi leletek alapján tudtuk.

A paleontológusok nagy felbontású komputer tomográffal igazolták, hogy a 6 cm-es kis példány embrió, nem pedig egy lenyelt prédaállat. A 25 cm-es páncélos halat az Északnyugat-ausztráliai Gogo területén találták, ahol a devon időszakban egy sekélytengeri zátony volt, nagyon gazdag élővilággal. A most talált példány mellett néhány korábban gyűjtött páncélos halban is felfedeztek 3 embriót, amit eddig pikkelyeknek véltek. Ez azt bizonyítja, hogy a devon időszaki páncélos halaknak legalább egy része nagyon fejlett szaporodásbiológiával rendelkezett.

Ajánlat: Az élveszülés legalább 380 millió éves múltra tekint vissza

A békák és a szalamandrák eredete

Egy 290 millió éves ősmaradvány a gerincesek evolúciójának egyik régóta vitatott kérdésére adhat megoldást. A Texasban talált Gerobatrachus hottoni alátámasztja, hogy a békák és a szalamandrák a Temnospondyliáknak nevezett ősi kétéltű csoportból alakultak ki. A vitára az adott okot, hogy eddig hiányoztak a két csoport közötti átmeneti formák. A Gerobatrachus koponyája, gerince és fogai a béka és szalamandra tulajdonságok keverékét mutatja. A két összeolvadt bokacsont általában a szalamandráknál fordul elő, míg a nagy méretű dobhártya és a könnyű felépítésű, széles koponya a békákra jellemző. A csigolyák száma átmenetet mutat a primitívebb kétéltűek és a modern békák és szalamandrák között. A texasi maradvány szerint a két csoport 240-275 millió évvel ezelőtt vált szét egymástól. A környezeti rekonstrukció szerint a Gerobatrachus nyugodt vizű, sekély tavakban úszkált és kérészekre, valamint egyéb rovarokra vadászott.

Ajánlat: Hiányzó láncszem a kétéltűek evolúciójában

Újabb hiányzó láncszem a szárazföldi gerincesek felé

A Lettországban előkerült négylábú hal, a Ventastega curonica 365 millió évvel ezelőtt élt az egykori sekély tengerekben. A kis testű alligátorhoz hasonló állatnak a feje Tetrapoda (négylábú állat) jellegű volt, teste viszont halszerű, négy primitív uszonnyal. A most előkerült koponya, agykitöltés, mellső végtag és medenceöv alapján az állat a kanadai Tiktaalik és az Acanthostega között helyezkedik el a törzsfán. Egyes tulajdonságai azonban primitívebbek, mint a Tiktaalik hasonló bélyegei, vagyis az egyes tulajdonságok nem egységesen, hanem mozaikszerűen változtak. A Ventastega már megszerzett néhány szárazföldi gerinces tulajdonságot, más tulajdonságok esetében viszont a Tiktaalik volt lépéselőnyben. Ez megerősítette azt a korábbi elméletet, hogy a korai kétéltűek nem rendezhetők egyetlen folyamatos leszármazási sorba, hanem különböző csoportok indultak meg közel azonos időben a szárazföld felé. Az 1-1,3 méter hosszú Ventastega primitív lábakkal rendelkezett, amelyeken a lábujjak száma hét, nyolc, vagy akár kilenc is lehetett.

Ajánlat: Négylábú hal: újabb hiányzó láncszem a szárazföldi gerincesek felé

A dinoszauruszok szupertörzsfája

A paleontológusok az eddigi legnagyobb dinoszaurusz törzsfát állították össze 440 faj adatainak a felhasználásával. A nagyon bonyolult számítógépes hátteret igénylő munka során több száz kutatónak az elmúlt évtizedekben publikált eredményeit (155 korábbi kisebb törzsfa) összegezték. A kutatók alapkérdése az volt, hogy vajon a dinoszauruszok részt vettek-e a kréta időszaki szárazföldi forradalomban, amikor sok új növény és állatcsoport terjedt szét a Földön rövid idő alatt. Kiderült azonban, hogy a dinoszauruszok esetében az össze fontos evolúciós lépés a történetük első harmadában zajlott le, a késő-triásztól a középső-juráig. Ez arra utal, hogy a dínók nem tudták kihasználni a kréta szárazföldi forradalom által nyújtott új táplálékforrásokat (pl. új virágos növények, új növényevő rovarok, új növényevő és rovarevő gyíkok és emlősök).

Ajánlat: Elkészült a dinoszauruszok szupertörzsfája

Óriási ragadozó kétéltű

Hatalmas méretű, szalamandraszerű kétéltű maradványt találtak az Antarktiszon. A 240 millió éves Kryostega töredékes koponyája 80 cm hosszú és 60 cm széles. A 4-5 méter hosszú állat megjelenése és életmódja a krokodilokéhoz hasonlított, azonban nem a hüllőkhöz, hanem egyértelműen a kétéltűekhez tartozott. Az óriás szalamandraként elképzelhető Kryostega szokatlanul erősen fel volt fegyverkezve. A száj peremén elhelyezkedő normális fogak 3 cm magasak és ujjnyi szélesek voltak. Emellett azonban a szájpadláson is voltak kétszer ilyen vastag, 4 cm hossszú fogai. Ez volt a legnagyobb ismert szárazföldi állat az Antarktiszon a középső-triász idején, így valószínűleg a terület egyik csúcsragadozója lehetett. A Kryostega vízben élt, és halakkal, valamint kisebb kétéltűekkel táplálkozott.

Ajánlat: Óriási ragadozó kétéltű maradványa az Antarktiszról

Hatalmas fogatlan repülő őshüllő

Az eddig csak Kínából ismert, kis termetű Pterosauria család (Chaoyangopteridae) óriási méretű képviselője került elő Brazíliában. A 115 millió évvel ezelőtt élt állat nem csak a család földrajzi elterjedése szempontjából fontos, hanem a fogatlan őshüllő csoport eddigi legnagyobb ismert képviselője. A töredékes koponya maradvány alapján végzett becslés szerint szárnyfesztávolsága 5 méter, míg vállmagassága 1 méter lehetett. A Lacusovagus ("tavi vándorló") maradványai a kréta időszaki tavi üledékekben kerültek elő az Araripe-medencében. Az őshüllő szokatlanul széles koponyája arra utal, hogy speciális táplálkozást folytathatott.

Ajánlat: Termetes fogatlan repülő őshüllő