Ilyen csillagot még nem látott senki

2016.04.01. 10:39

Olyan égitestet fedeztek fel a tudósok, melynek létezését korábban nem sikerült bizonyítaniuk. Egy ősi csillagról van szó, ami annyira régóta tengődik a kozmoszban, hogy legkülső rétege majdnem 100 százalékig oxigénből áll.

Amikor a 10 naptömegnél kisebb tömegű csillagok életük végére érnek, ledobják külső rétegeiket, és úgynevezett fehér törpévé alakulnak. A hatalmas gravitáció miatt a nehezebb elemek a csillag magjába sűrűsödnek, míg a könnyebbek (például hidrogén, hélium) a felszínre kerülnek, írja a Science Alert tudományos portál.

Hová tűntek a könnyű elemek?

Az SDSS J124043.01+671034.68 (röviden Doxnak becézik a szakemberek) katalógusjelű csillag azonban más: külső atmoszférája 99,99 százalékban oxigén, és csak nyomokban tartalmaz más elemeket, vagyis neont, magnéziumot és szilíciumot. Ami még meglepőbb, hogy a felszínen nincs jele hidrogénnek és héliumnak, ami egy normál fehér törpénél elvárható lenne.

Hogy hova is tűntek az említett elemek egyelőre rejtély, a kutatók azt feltételezik, hogy a csillag idővel valahogyan levetette magáról őket. Ha a Dox eredetileg egy kettőscsillag-rendszer része volt, akkor elképzelhető, hogy a társcsillag „lehámozta” róla a külső légköri elemeket és csak a mélyebben fekvő oxigénburok maradt vissza.

Fehér törpe (Illusztráció)Forrás: Pixabay

Egy másik elmélet szerint a csillag belsejében lejátszódó szénégés miatt a kiáramló forró gáz és plazma kisöpörte a felszín könnyebb elemeit.

Akármi is legyen a magyarázat, a ma ismert 32 ezer fehér törpecsillag közül a Dox az egyetlen idáig, aminek atmoszférája tisztán oxigén. Az eredményeket a Science legújabb számában publikálták.

KAPCSOLÓDÓ CIKK