A NASA Juno űrszondája egészen közel repült el a Jupiter jeges holdja mellett

In this image obtained from NASA and taken by the James Webb Space Telescope, shows Jupiter's weather patterns, tiny moons, altitude levels, cloud covers and auroras at the northern and southern poles. (Photo by Handout / NASA / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / NASA, ESA, CSA, Jupiter ERS Team; image processing by Judy Schmidt" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS

Egészen közel repült el csütörtökön a Jupiter jeges holdja, az Európa mellett az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Juno űrszondája. Az elmúlt húsz évben most közelítette meg a legjobban egy űrszonda a holdat: mintegy 357 kilométerre.

Az Európa fagyos felszíne alatt óceán húzódhat, s a tudósok azt remélik, hogy a Föld méretéhez hasonlító bolygón az űrszonda képes lesz észlelni a vízcsóvákat, amelyek a hold felszínéről törnek fel.

Jó időben kell jó helyen lennünk, de ha szerencsések leszünk, sikerülhet

- írta közleményében Scott Bolton, a Juno missziójának vezető tudósa, aki a San Antonió-i Délnyugati Kutatóintézetben dolgozik.

John Bordi, a NASA kaliforniai Sugárhajtómű Laboratóriumának (JPL) misszióvezető-helyettese elmondta:

arra számít, hogy az űrhajó "elég gyorsan fog elszáguldani" az Európa mellett, másodpercenként mintegy 23,6 kilométeres relatív sebességgel.

A James Webb űrteleszkóp által készített képen a Jupiter időjárási viszonyai Forrás: AFP/Handout

A Juno által készített képeket pénteken lehet megtekinteni

- közölte az amerikai űrhivatal (NASA).

Az űrszonda megfigyeléseit felhasználják a NASA 2024-ben induló Europa Clipper missziójának megtervezéséhez.

Az Európai Űrhivatal (ESA) jövőre felszálló űrszondája, Jupiter Icy Moons Explorer, vagy más néven Juicea szintén közelről akarja megvizsgálni az Európát.

Az Európát mindeddig a NASA Galileo űrszondája közelítette meg a legjobban, amikor 2000-ben 351 kilométeres távolságban szállt el mellette.

A 2011-ben útjára indított Juno 2016 óta kering a Naprendszer legnagyobb, 143 ezer kilométer átmérőjű bolygója körül. Információkat gyűjt a légköréről, felszíni szerkezetéről, belső mágneses mezejéről és a körülötte lévő régióról. A NASA tavaly újabb négy évvel, 2025-ig hosszabbította meg a missziót.