Súlyos vád a NASA ellen: megölték az űrhajósaikat

A Columbia az űrben

20 évvel ezelőtt megsemmisült a Columbia űrrepülőgép a földi visszatéréskor, amikor épp Texas állam felett haladt 60 kilométer magasságban, a hangsebesség 18-szorosával. A katasztrófában meghalt a Columbia mind a hét űrhajósa. A tragédiát az okozta, hogy 16 nappal korábban, 2003. január 16-án, a fellövéskor levált az üzemanyagtartály szigetelőanyagának egy kis darabja,és átlyukasztotta a szárnyat, A sérülésről tudott a NASA, mégsem tett semmit a következő két hétben az űrhajósok megmentése érdekében. A személyzetet nem tájékoztatták a sérülésről, így az asztronauták nem tudták, hogy akár végzetes is lehet majd számukra a visszatérés. A Columbia katasztrófája végül az űrrepülőgépek leállításához vezetett. Ma az Egyesült Államoknak nincs olyan saját eszköze, amellyel az űrbe juttathatja az asztronautáit. Ehhez orosz rakétákat, illetve magáncégek űrhajóit kénytelen igénybe venni.

26. nap – elindul az Atlantis

A jó hír a Columbia űrhajósainak az, hogy sikerül rekordidő alatt előkészíteni az Atlantist, így az február 10-én elindulhat az űrbe. A parancsnokon és a pilótán kívül csak a NASA két, űrsétában legképzettebb asztronautája van a fedélzetén. Rakománya nincs, a Columbia személyzetének kell a hely.

29. nap –összetalálkozik a két űrrepülőgép az űrben

Február 13-án a Columbián már érezni a a szén-dioxid felhalmozódását, az űrhajósok szédülésre panaszkodnak.

A pilóta, William McCoy fejjel lefelé fordítja a Columbiát. Az Atlantis keresztirányban alárepül, lelassít és felveszi ugyanazt a sebességet. Így a két Space Shuttle egymáshoz képest áll az űrben. A raktereket kinyitják mindkét űrrepülőgépen.

Az elképzelt mentőakcióban kötéllel vagy teleszkopikus bot segítségével közlekedtek volna az űrhajósok a két Space Shuttle között Forrás: Wikimedia Commons

Az Atlantis két űrhajósa először is lítium-hidroxidot visz át a Columbiára. Ehhez egy hosszú teleszkopikus rudat hasznának segítségképpen, és ezen másznak át a Columbia nyitott rakterébe, ahol Anderson és Brown átveszik a tartályokat. A sérült űrrepülőgép személyzete kap még két szakafandert is, és a mentők egy lézer reflektort is felszerelnek a raktérajtóra, hogy könnyebb legyen tartani a Space Shuttle-ok pozícióját egymás közelében.

A Columbián Laurel Clark és az izraeli űrhajós, Ilán Ramón, aki részt vett Szaddam reaktorának megsemmisítésében még 1981-ben, felveszik az új űrruhákat. Egyiküket sem képezték ki űrsétára, így számukra nagyon stresszes az a hat méter az űrben, amit meg kell tenniük az Atlantisig.

A két űrrepülőgép egymáshoz közel, az elképzelt mentőakcióban Forrás: Ars Technica

Utánuk Kalpana Chawla következik. A sérült Columbián csak a parancsnok, Rick Husband, és a pilóta, William McCoy van. Ők átadják a jármű irányítását a Kennedy-űrközpontbak, majd felveszik az Atlantisról visszahozott két szkafandert, és elhagyják a saját űrsiklójukat. Az Atlantis két mentő-űrhajósa is visszatér a saját űrsiklójára.

Az irányítók később majd elégetik a légkörben a Columbiát, nehogy egy városra zuhanjanak a roncsai.

31. nap – a megmenekülés

Február 15-én sikerrel belép a Föld légkörébe az Atlantis, majd rutinleszállást hajt végre Floridában.

A Columbia egyik korábbi landolása. Ez volt a legrégebbi űrrepülőgép, összesen 28-szor járt az űrben a katasztrófáig Forrás: NASA

A Columbia három űrhajósa a megszokott módon, a szabad ülésekben utazik, négyen viszont a hátukon fekszenek, a padlóhoz rögzítve, mert nincs elég ülés az Atlantison. Mindannyian épségben szállnak ki a mentő-űrsiklóból, a 32 napos utazás után.

Meg lehetett volna valósítani egy ilyen mentőakciót?

Röviden: igen. Bővebben: igen, ha minden a legjobban alakul.

A Columbia az űrben, egy korábbi küldetésen Forrás: NASA

A mérnökök is hangsúlyozták, hogy a siker esélye igen kicsi lett volna - igaz, még ez is több lett volna, mint a semmi. Csak úgy sikerülhetett volna ez a filmbe illő terv, ha minden egyes lépés a legkisebb hiba nélkül történik. A legfőbb bizonytalanságot a sok improvizáció okozhatta. Az Atlantis fellövésének siettetése, a két űrsikló kötelékrepülése 10 órán keresztül, vagy az űrsétára ki nem képzett asztronauták mozgatása az űrben – ez mind külön-külön is súlyosan kockázatot jelentett volna, hát még egymás után.

Űrséta a Columbia ablakából Forrás: NASA

A szakértők viszont azt is mondták, elképzelhető az is, hogy egyetlen apró döccenés nélkül sikerül végrehajtani a feladatot, és megmenekül a Columbia személyzete. A mérnökök az Apollo-13 esetére emlékeztettek, amikor 1970-ben pontosan ugyanilyen lehetetlen körülmények között, ugyanilyen nevetségesnek látszó „sufnituninggal" sikerült életben tartani és visszahozni a három űrhajóst, akiknek a túlélésére szinte senki nem mert volna fogadni.

A Columbia űrhajósainak kiképzése a Johnson Űrközpontban Forrás: NASA

Itt azt az utolsó videót láthatják a Columbia fedélzetéről: