Tíz alapító atya Európában<br/>

Egy új genetikai eredmény alapján az európai férfiak 95%-a mindössze tíz "ősatya" leszármazottja, akik a Közel-Keletről érkeztek kontinensünkre.

Az új eredmény a férfi ivari kromoszóma, az Y-kromoszóma vizsgálatára alapul, amely csak apáról fiúra öröklődik. A genetikusok képesek arra, hogy a kromoszómán belüli molekuláris eltérések feltérképezésével egy férfi leszármazási sort vázoljanak fel, vagyis időben visszafelé nyomon kövessék a férfinem genetikai történetét.

A nemzetközi kutatócsoport 1007, véletlenszerűen kiválasztott férfi Y-kromoszómáit tanulmányozta, akik 25 európai és közel-keleti közösségből származtak. Huszonkét jól ismert és követhető DNS-szekvencia (ún. genetikai marker) vizsgálata alapján a férfiak 95%-a mindössze tíz DNS-csoportra volt elkülöníthető, melyek mindegyike különböző leszármazási sort testesített meg. Ez alapján úgy tűnik, hogy a ma élő európai férfiak szinte mindegyike e tíz "genetikai ősatya" valamelyikéhez tudja visszavezetni gyökereit.

A kutatók szerint a tíz férfiból ketten az utolsó jégkorszakban a Közel-Keletről érkeztek Európába, több mint 13 ezer évvel ezelőtt. Az általuk alapított törzseket a mostoha természeti viszonyok a jégkorszak végéig - tízezer évvel ezelőttig - elszigetelhették egymástól. A másik nyolc alapító a kőkorszak vége felé, 7000-3000 éve vándorolhatott be. Valószínűleg ők hozták magukkal a mezőgazdasági ismereteket is, s ennek birtokában, illetve a jobbra forduló időjárási viszonyoknak köszönhetően gyorsan elterjedhettek leszármazottaik.

A különféle génváltozatok (allélok) földrajzi eloszlása és kora tehát két nagy bevándorlási hullámmal egyeztethető össze, s alátámasztja azt az elméletet, mely szerint a mai európai populáció a helyi őskőkori és egy később érkező újkőkori népesség összeolvadásával alakult ki.

Egy hasonló, nők körében elvégzett genetikai vizsgálat alapján - ahol a valószínűleg csak anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-t tanulmányozták - hét európai "ősanyát" tételeznek fel (lásd egy korábbi cikkben), akik viszont egyetlen afrikai asszonyra vezethetők vissza. A férfiak esetében is hasonló a helyzet: az összes ma elő férfi egy 59 000 évvel ezelőtt élt egyedtől származtatható le, aki szintén a fekete kontinensen élt. S bár a genetikai Éva és Ádám kora egyelőre nem egyeztethető össze - Éva kb. 100 000 évvel "idősebb" - a kutatások mindegyike megerősíti a legtöbb szakember szerint elfogadott elméletet, mely szerint a modern ember kb. 150-200 ezer éve fejlődött ki Afrikában, s kb. 100 ezer éve kezdett kirajzani a fekete kontinensről.

S. T.

Ajánló:

Korábban:

2000. június 9. A kőházakból álló, 4500-5000 éves települést Nagy-Britannia legészakibb pontján, a Shetland-szigetek csücskében találták meg brit régészek. 2000. április 1. Újabb DNS-vizsgálatok is azt bizonyítják, hogy a modern ember nem rendelkezik Neander-völgyi ősökkel, illetve a két faj nem is keveredett egymással. 2000. május 16. Egy nemzetközi kutatócsoport olyan koponyamaradványokat talált Grúziában, amelyek a legősibb, Eurázsiában talált emberfélékhez tartozhatnak. Ők lehettek azok, akik fajunk ősei közül elsőként hagyták el Afrikát. 2000. január 7. A DNS molekulák egyik speciális típusáról eddig úgy tudták, hogy csak az anyától örökölheti az utód. Az újabb kutatások szerint azonban az apák is szóba jöhetnek e tekintetben. Ha ez valóban így van, felül kell vizsgálni az emberi faj evolúciójának időpontjait. 2000. május 17. Az európaiak 99 százaléka, azaz sok millió ember hét asszonytól származik. Ők ugyan nem egyszerre, de 45 ezer évvel ezelőtt érkeztek Afrikából Európába.