Hét anyának hány gyermeke?<br/>

Az európaiak 99 százaléka, azaz sok millió ember hét asszonytól származik. Ők ugyan nem egyszerre, de 45 ezer évvel ezelőtt érkeztek Afrikából Európába.

Bryan Sykes, az Oxfordi Egyetem genetika-professzora (a képen) hatezer, véletlenszerűen kiválasztott európai mitokondriális DNS-mintát vizsgált meg (ez kizárólag anyai ágon öröklődik, így a női leszármazási sor megalkotását teszi lehetővé), s hét különböző DNS-csoportot különített el. Nagyon valószínű - nyilatkozta a professzor, hogy ez a hét DNS-csoport is egyetlen asszony mitokondriális DNS-éből származik, ugyanis mindegyikük szorosan kapcsolódik a három, Afrikában ma is létező alrassz egyikéhez. A genetikus eredményei is azt az elméletet támasztják alá, amely szerint a mai ember elődei Afrikából származnak.

Az Éva lányainak keresztelt nők nevet is kaptak a professzortól: Helena, Jasmine, Katrine, Tara, Ursula, Valda és Xenia. Sykes a hét matriarchális csoport főbb jellegzetességeit is megrajzolta. Helena törzse a Pireneusokban élt, s amikor körülbelül 12 ezer éve az éghajlat melegedni kezdett, leszármazottai Észak-Európába vándoroltak, majd egész Európában elterjedtek. Jasmine leszármazottai Szírián át érkeztek Európába. Ők hozták magukkal a földművelés tudományát. Katrine népe 10 ezer évvel ezelőtt Velence környékén, ma pedig főként az Alpokban él. Tara törzse 17 ezer évvel ezelőtt a mai Toszkánában telepedett le. Leszármazottai Észak-Európában és Angliában elterjedt. Ursula törzse kőeszközöket használt, s egész Európában elterjedt. Valda a népével 17 ezer évvel ezelőtt telepedett le a mai Spanyolországban, onnan észak felé vándoroltak. Xenia népéről keveset tudunk, valahol a Kaukázusban telepedett meg 25 ezer évvel ezelőtt.

A professzor kutatócsoportja 120 angol fontért megmondja bármely érdeklődőnek, hogy a hét asszony közül melyik az ősanyja.

(Élet és Tudomány)

Ajánló:

A Természet Világa cikke kimerítően tárgyalja a témakör evolúciós vonatkozásait is.

Korábban:

2000. január 7. A DNS molekulák egyik speciális típusáról eddig úgy tudták, hogy csak az anyától örökölheti az utód. Az újabb kutatások szerint azonban az apák is szóba jöhetnek e tekintetben. Ha ez valóban így van, felül kell vizsgálni az emberi faj evolúciójának időpontjait. Részletesebb háttéranyag a mitokondriális kormeghatározásról. 2000. április 1. Újabb DNS-vizsgálatok is azt bizonyítják, hogy a modern ember nem rendelkezik Neander-völgyi ősökkel, illetve a két faj nem is keveredett egymással. Részletes háttér a modern ember eredetéről.