Bányásztúrák Baranyában

A Baranya megyei Komlón még tart a fellelhető tárgyi emlékek gyűjtése egy földalatti bányamúzeum kialakításához, de a felszínen már hamarosan végigjárhatják a turisták a jelzésekkel is ellátott bányász-emlékutat. A kétszáz kilométeres turistaútvonal lovas és biciklis túrákra is alkalmas lesz, és azokon a településeken vezet majd keresztül, amelyek annak idején érintettek voltak a bányászatban.

Az Anna-akna bejárata

A Mecsekben található az ország egyetlen kokszolható fekete szene. Az első kutatófúrások körülbelül 100 millió tonna kitermelhető nyersanyagról szóltak, de ma 500 millió tonna szénre becsülik a térség teljes szénvagyonát. Ebből az eddig lefejtett szén tömege kb. 220- 240 millió tonna.

Komlónak, a régió egykori bányászközpontjának sikertörténete 1812-es esztendőhöz kötődik, amikor a várost körülvevő dombok egyikén váratlanul kőszénre bukkantak. A komlói szénbányászat atyja Jánosi Engel Adolf 1898-ban nyitotta meg az első igazán jövedelmező függőleges aknát, amelyet feleségéről, Annáról nevezett el.

Többek közt ezt az Anna-aknát is megnézhetik az érdeklődők a hamarosan induló bányásztúrák alkalmával. Ezen kívül végigjárhatják a Kossuth-légaknát valamint a Béta-, a Diagonál-, a Macskalikon-, a Gesztenyés- és a Zobák-aknát. A túra része a Glanzer-, a Szerencse-, az Adolf-táró, a Bányászpark, valamint az ott található emlékmű.

A városkörnyéki régi aknákat is megismerhetik az érdeklődők, amelyeket egy tisztított gyalogút köt össze. Az ötletgazdák a környékbeli településekkel is összefogtak és jelenleg egy kétszáz kilométeres turistaútvonal kialakításán fáradoznak. A nyomvonal, amely lovas és biciklis túrákra is alkalmas lenne, azokon a településeken és helyeken vezetne keresztül, amelyek annak idején érintettek voltak a bányászatban. 

A bányásztúrák sokat elárulnak az adott városról, érintőlegesen a nehéziparról, az 50-60-as évek Magyarországáról, egy szinte zárt közösség munkamoráljáról, és az akkori hétköznapokról.

A múltidéző kirándulásokon a turisták megérthetnek valamit azoknak a bányászoknak az életéből is, akik kényszerből vagy önként, de egészségüket, sőt nemritkán az életüket is áldozták az akkori vezetés erőltetett iparosítási elképzeléseinek. A rideg korrajz valamelyest enyhül Komló és környék mai, egészen barátságos hangulatától. A geocaching rajongói például -, akik amúgy is mindig élenjárnak egy-egy kistérség felfedezésében - főleg a várost körülölelő dombságok szépségére hivatkozva keresik fel újra és újra ezt a vidéket.

Látnivalók Komlón és környékén

A Városi Helytörténeti Múzeumában megtudhatjuk, hogy 1953-54-ben mecsekjánosi völgyben az iparvasút építése közben hogyan kerültek felszínre egy római kori, nagyméretű luxusvilla maradványai. 

A turisták legnagyobb meglepetésére, a város tudományos szempontból is híres. 1966-ban a vasasi külfejtésben felszínre került kőtömbben érdekes lenyomatot fedeztek fel a bányászok. Később kiderült, hogy egy alsó-jura korabeli, háromujjú (tridactyl), két lábon (bipedális) járó őslény lábnyomát találták meg. Az addig ismeretlen élőlény tudományos nevét (Komlosaurus Carbonis) lelőhelyérő kapta.  Lépéstávolsága és lábmétere alapján körülbelül másfél méter magasra becsülik az állat méretét.

A Komlói Természettudományi Gyűjtemény a vidék közel 350 millió éves föld- és élettörténetét, napjaink jellegzetes szubmediterrán növény- és állatvilágát mutatja be. Geológiai, őslénytani és biológiai gyűjteményeiben mintegy 350 000 múzeumi tárgyat őriznek, köztük a fent említett Komlosaurus lábnyomát is.  (Belépő: 180 forint )

Órát lehet igazítani a város központjában elhelyezkedő hőerőmű gőzkürtjéhez, ami napi négy alkalommal hangjelet ad. A bányászat élő emlékeként emlegetett a kürtjelek 6, 14 és 22 órakor, vagyis a bánya hajdani műszakváltásainak idején szólalnak meg. A kürtjel a város legtávolabbi pontjaiban is hallható.

Sikonda: meleg vizes fürdő és egyedi klíma

Sikonda Komlótól 4 kilométerre, nyugatra fekszik, de közigazgatásilag Komlóhoz tartozik. A kőszén utáni kutatás során 1928-ban váratlanul kb. 500 méter mélyről meleg forrás vize tört föl, mintegy 17 méteres magasságba. Alig egy fél évre rá már elkészül az első fürdő, amelynek vízért 1929-ben a Földtani Intézet gyógyvízzé nyilvánította. 

A fürdőbelépő az első két órára 800 forint, de jobban megéri, ha 1400 forintért egész napos jegyet váltunk. Érdemes betenni a személyit is, mert azoknak a vendégeknek, akik igazolni tudják, hogy az adott napon ünneplik a születés-vagy névnapjukat, a fürdővezetőség 50 százalékos kedvezmény ad.

A sikondai völgy sajátos mikroklímával rendelkezik. Igaz az átlaghőmérséklet 3-5 fokkal alacsonyabb az átlagnál, viszont a levegő összetétele párás, a légköri elektromosság pedig úgynevezett negatív ion túlsúlyt mutat, ami a szekértők szerint nyugtató hatású. Talán ez az oka annak, hogy hajdanán több száz gyerek befogadására alkalmas gyereküdülőt építettek oda.

Szálláshelyek

Sikondán a Zöld béka üdülőház mellett a régi gyereküdülőben is vannak elérhető áron szobák, igaz ezeket főleg iskolások keresik osztálykirándulásokhoz. A legszínvonalasabb szálláshelyet a négycsillagos Hotel Wellnessben találjuk (egy éjszaka 25 ezer forint) ahol rengeteg akciós, főleg 3-4 napos csomagot kínálnak.

Érdekesség a szintén négynapos vezetett selfness (önismereti) tréning, szállással és ellátással együtt 74 ezer forintért. A magánszálláshelyek (5-7000 forint/fő/éj) is kielégítik az átlagutazók igényeit. A mecseki erdészet 6 vendégházat üzemeltet a kistérségben, így akik nagyobb kirándulásban gondolkodnak azok is bátran tervezhetnek. Komló belvárosában érdemes megnézni a Hotel Béke Szigetet (Városház tér 4.) ahol 9-18 ezer forintos áron foglalhatunk.