<P>A dán népszavazás eredménye nem befolyásolja az euró árfolyamát</P>

Dániában csütörtökön reggel megkezdődött a népszavazás az euró bevezetéséről. A legfrissebb, csütörtök reggel megjelent közvélemény-kutatások szerint szoros eredmény várható. Elemzők úgy vélik, hogy az esetleges elutasító eredmény a közös valuta árfolyamát érdemben nem befolyásolná, de lélektani hatása a valutaunió bővülése szempontjából kedvezőtlen volna.

Az egyik dán kereskedelmi televízió által szerda este nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 46 százalék nemmel, míg 44 százaléka igennel szavaz a közös valuta bevezetésére. A megkérdezettek tíz százaléka bizonytalan volt. Egy másik felmérés eredménye szerint 50,5:49,5 százalékos arányban az euró bevezetését támogatók vezettek.

Az utóbbi hetekben gyakorlatilag naponta közölt közvélemény-kutatási eredmények azt mutatták, hogy az ellenzők kényelmesen vezetnek, előnyük azonban a múlt héten csökkenni kezdett, majd az arányok kiegyenlítődtek, miután a szociáldemokrata vezetésű kormány bevetette minden rábeszélő képességét a közös valuta bevezetése érdekében.

Az euró támogatói szerint az Európai Pénzügyi és Gazdasági Unió tagságával a jelenleginél nagyobb gazdasági befolyás is jár. Az euró ellenzői azzal érvelnek, hogy a közös pénz veszélyezteti a dán jóléti államot és csökkenti az ország szuverenitását. Mindenesetre a népszavazás eredményétől függetlenül Dánia költségvetési és pénzügypolitikai döntéseit az eurózóna tizenegy tagországának döntéseihez köti, mert kötött árfolyam-politikát folytat.

Közgazdászok és pénzügyi elemzők csaknem egybehangzó véleménye szerint nem lesz katasztrofális az euró számára, ha a dánok nemet mondanak a közös európai valuta bevezetésére. Wim Duisenberg, az eurózóna pénzügypolitikáját irányító Európai Központi Bank elnöke a napokban úgy vélekedett, hogy egy esetleges negatív eredménynek sem az euró, sem a dán korona árfolyamára nem lenne döntő hatása. Elemzők úgy vélik, hogy a piacok máris beépítették egy elutasító dán döntés esetleges következményeit az árakba. Ez tükröződik a dán és az eurózónabeli kamatszintek különbségében, mert a devizapiac szereplői a dán valutába való befektetés magasabb kockázatát kívánják elismertetni a magasabb dán kamatszinttel.

Az esetleges elutasító döntés lélektani következményei fontosabbak lehetnek, mint a gazdaságiak – vélik az elemzők. Mindenekelőtt az euróövezeten kívül maradt másik két országban, Nagy-Britanniában és Svédországban erősödhet meg az euroszkepticizmus, és nőhet a "kétsebességes Európa" kialakulásának valószínűsége. Nagy-Britanniában és Svédországban is előbb-utóbb népszavazás lesz az euró bevezetéséről, és az elutasító dániai döntés gyengítené az euró bevezetésének ottani esélyeit. E három ország tartós kívülmaradásának kilátása arra ösztönözné a másik tizenkét eurótagállamot - Görögország tizenkettedikként januárban csatlakozik a valutaunióhoz -, hogy az eddigieknél is szorosabbá tegyék gazdasági és politikai integrációjukat.

Az eurót az Európai Unió 15 országa közül 11-ben vezették be 1999. január 1-jén a vállalati és a beruházási tranzakciókban, valamint a pénzkímélő forgalom egyéb területein. Készpénzként 2002. januárjában kerül forgalomba a közös valuta.

(MTI)

Ajánlat:

Európai Központi Bank

Korábban:

Lélektani természetű az euró gyengesége
(2000. szeptember 25.)

Újabb intervenció várható?
(2000. szeptember 26.)