Újabb intervenció várható?

Hétfőn még érződött a nemzetközi devizapiacokon a központi bankok pénteki beavatkozásának jótékony hatása, az euró árfolyama 87-88 cent körül mozgott. Szakemberek ugyanakkor elégtelennek tartják az egyszeri intervenciót, a pénzintézetek pedig a spekulációk elkerülése végett némaságba burkolóznak.

Egyáltalán nem biztos, hogy az Európai Központi Bank (EKB), az amerikai szövetségi bankrendszer, valamint a japán, a brit és a kanadai központi bankok múlt hét végi rajtaütésszerű beavatkozása véget vet az euró hosszan tartó hanyatlásának - állapítja meg hétfői számában a Newsweek. Az amerikai hírmagazin szerint a mentőakció átmenetileg megállította ugyan a közös európai valuta zuhanását, az euró igazi problémáit azonban nem oldotta meg. Larry Summers amerikai pénzügyminiszter már a beavatkozás napjának délutánján emlékeztetett arra, hogy az erős dollár politikája változatlanul érvényben van, majd a hetek pénzügyminisztereinek szombati tanácskozása után megismételte a figyelmeztetést.

Ha az euró bevezetéséről csütörtökön tartandó dániai népszavazáson elutasító eredmény születik, az lélektani szempontból újabb csapást mér a közös európai valutára. Az ugyancsak e héten esedékes következő OPEC-találkozó, nemkülönben a magas üzemanyagárak miatt várhatóan kiújuló tiltakozó megmozdulások is napirenden fogják tartani az euró gyengeségének problémáját.

Megoldást egy következő intervenció, illetve az EKB kamatemelése jelenthetne. Az IMF vezérigazgató-helyettese szerint az EKB, a Fed és a Bank of Japan pénteki egyeztetett beavatkozása "kezdeti siker" volt. A bankok kellőképpen ködben hagyták, hogy mikor folytatják a beavatkozást, vagyis a devizapiaci spekulánsok mostantól kevésbé lehetnek biztosak a dolgukban, amikor az euró ellen fogadnak - tette hozzá Stanley Fischer.

Az EKB fő közgazdásza, Ottmar Issing úgy nyilatkozott, hogy a bank mindent megtesz az infláció leszorítására, ugyanis jelenleg a gazdasági növekedés veszélyeztetése nélkül emelheti a kamatot. (Az mindenesetre figyelmeztető jel, hogy a német statisztikai hivatal hétfői előzetes adatai szerint az augusztusi 1,8 százalék után szeptemberben 2,4 százalékos volt az éves fogyasztói-ár-infláció Németországban, 1997 augusztusa óta a legmagasabb. A valutauniós jegybank 2 százalékban határozta meg az eurózónára a még elfogadható infláció felső határát.)

Az IMF becslése szerint az euró 1999. január óta bekövetkezett harmincszázalékos külső értékvesztésének olyan hatása volt, mintha az EKB 2 százalékponttal csökkentette volna a kamatot. Szakértők szerint az EKB-nak tehát éppen ennyi "tartaléka" van a kamatnövelésre rövidebb-hosszabb távon a növekedés veszélyeztetése nélkül.

Soros György amerikai-magyar befektető szerint az európai, az amerikai és a japán központi bank 0,90 dolláros euróárfolyamot célzott meg pénteki közös akciójával, a világméretű devizapiaci beavatkozással. A terv félig-meddig sikerült, mivel az euró a jelek szerint egy időre legalábbis kikerült a gödörből, a 90 centes árfolyam azonban még távolinak tűnik. A valutauniós közös pénz délelőtt 87,80 dollárcent felett járt Londonban a tőzsdenyitást követő fél órában, majd délutánra megközelítette a 88 centet is.

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Európai Központi Bank

Korábban:

Lélektani természetű az euró gyengesége
2000. szeptember 25.

Intervenció az euró védelmében
2000. szeptember 22.