Bence György: A sorok között utalunk a politikára

Bence György filozófus nem ragaszkodik mindenáron határozott véleményéhez. A Mindentudás Egyetemén a politikum sajátosságáról tartott előadást, a Vendégszobában filozófussá válásának okától kezdve a metafizikán át a politika önértékét firtató kérdésekig mindenre igyekezett válaszolni.

Kedves Bence György! Sokan, például az előadásban többször említett Arendt tényleg a politika önértékéről beszél. Ő elsősorban az athéni demokráciára hivatkozik. De nem idealizál ő is? Ne feledjük, Athénban is az volt a fő kérdés, kit támadjanak meg, ki legyen a fővezér, kit osztracizáljanak. (phronimosz)
- Kedves phronimosz! Ebben teljesen igaza van. Arendt képe a poliszdemokráciáról meglehetősen idealizált. De nem az az érdekes Arendtben, hogy a példa történelmileg helytálló-e, hanem az, amit példáz. Ezen a példán azt akarja bemutatni, hogy az egymással versengő politikusok olyan eszközökkel tudják maguk mögé állítani a polgárokat, amelyek nem erőszakosak, nem tisztán manipulatívak, de nem is olyan jellegűek, mint a tudományos érvelés. (Csupa nem, tudom...) De ha Arendt tudta volna az igeneket, vagy én tudnám, ami még kevésbé valószínű, akkor a kezünkben lenne a politikum kulcsa. De van ilyen kulcs? Nem hiszem. Megkülönböztetéseket teszünk, próbáljuk bemérni, amit a végén nem tudunk elcsípni. Azt hiszem, ennél többre nem képes a filozófia. Egyébként, ha mélyebben érdekli Arendt és a görög politika, egy nagy német ókortudós, Meyer a neve s talán Christian a keresztneve, Arendtből kiindulva, de persze, nem szolgaian követve őt egy igen érdekes koncepciót dolgozott ki a görög politikáról. A könyv angolul is hozzáférhető. Ha szüksége van pontosabb adatokra, írjon a Metazin levelezési rovatába, és kisvártatva válaszolok.

1989 igazi forradalom volt ön szerint? Olyan, amely beleillene az amerikai forradalom és 1956 sorába? (phronimosz)
- Nem, semmiképpen. Éppen az hiányzott belőle, ami Arendt szerint a legfontosabb a politikumban. Ettől persze meg korszakos változások mentek végbe. De elsősorban végbementek, nem csináltuk őket. Amivel persze egy pillanatig sem akarom csökkenteni a rendszerváltó politikusok érdemét. A lényeg mégiscsak az, hogy a rezsimet nem megdöntötték, hanem megdőlt. Meg a Szovjetunióban is. Egy szellemes szovjetológus, Moshe Levin azt mondta egyszer, hogy Gorbacsov egy kis friss levegőt akart beereszteni a fülledt szobába, mire a huzat kivitte az egész rendszert.

Azt szeretném megkérdezni, hogy ön melyik suliban melyik szakon végzett (reiko19)
- Kedves reiko19! A József Attila Gimnáziumba jártam, aztán egy évig dolgoztam, majd felvettek az ELTE bölcsészkar, filozófia szakára, ott is végeztem 1966-ban.

Bátorítana akárkit is, hogy filozófia szakra menjen? Meg tud majd élni belőle? (botzika)
- Kedves botzika! Sok baj van a most folyó egyetemi reformmal. Főként az, hogy pénz nélkül, sőt a felsőoktatásból pénzt kivonva akarjak megcsinálni. Olyan is lesz. De egy dolog mindenképpen jó benne, nevezetesen az, hogy nem kell érettségi után eldöntenie, hogy filozófia szakos akar-e lenni. Ha érdekli a filozófia és a hasonló szakok, akkor az úgynevezett szabad bölcsészet szakirányra jelentkezhet, amelynek BA diplomáját talán az életben is több mindenre lehet felhasználni, mint egy mai filozófia diplomát. S aztán, ha három év múlva is úgy érzi, hogy nem bróker akar inkább lenni, akkor tovább mehet az igazi filozófia szakra.

- Kedves chatelők! Köszönöm a kérdéseket, sajnálom, hogy a metafizika iránt érdeklődőknek nem tudtam segítségére lenni, de a politika barátainak talán sikerült valamit mondanom.