Rechnitzer János: A regionális fejlődésnek fontos eleme a "nemes versengés"

Rechnitzer János közgazdász, a győri Széchenyi István Egyetem professzora egy új tudomány, a regionális tudomány alapproblémáiról tartott előadást a Mindentudás Egyetemén. Ugyanerről, azaz a régiós különbségek kialakulásáról és a csökkentési lehetőségekről beszélgetett a Társalgó látogatóival is.

Mi a véleménye a gyakran irracionális gyakorlatról, amely csökkenő népességű falvakat nyilvánít várossá? [jLTTMOB]

- Nem szerencsés a magyar városfejlesztési gyakorlat, vagy egyáltalán nem szerencsés az, hogy egyre több, igaza van, mérsékelt népességű településnek városi rangot adnak a kormányzatok. A város szóhoz azt hiszem, mindannyiunkban ugyanaz a kép kapcsolódik, ez számos funkciót, szolgáltatást jelent. Azt jelenti, hogy a város gondoskodik egy kicsit a vidékéről, és a város egyfajta központ, szellemi centrum. Nos, sajnos a magyar gyakorlat alapján, ezt nem mindig mondhatjuk el, nem mindig azok a települések aspirálnak a városi rangra, amelyek képesek ilyen szervező szerepet alakítani, hanem azok a települések, ahol megfelelő ambícióval rendelkező polgármesterek, a nevükhöz akarják hozzárendelni, hogy ők avatták várossá a településeket. Ehhez megtalálják a pártoló politikusokat, akik felkarolják az ötletet és az illetékes hatóságoknál kivívják, hogy a városi rangot a település megkapja. Így van az, hogy néhány ezres vagy egy-két ezres települések is városként jegyezhetik magukat, bár egyáltalán nem városok, nem képesek ellátni a térségi feladataikat, nem képesek összefogni egy településkört, szolgáltatni annak és szellemi központ lenni. Sajnos Magyarországon nincs átfogó településpolitika, várospolitika meg egyáltalán nincs, így aztán egy kis bájos magyar zűrzavar jellemzi a várossá nyilvánítást és ezzel lényegében a városi rang leértékelődése is megtörténik.

Közgazdász Úr, mit gondol az Európai Valutaunióról? És mi lesz, ha bevezetik Magyarországon az eurot? Ön mikorra tenné ezt? [Zorro@]
- Megmondom őszintén, nem az én szakterületem a pénzügypolitika, nem nagyon értek hozzá, mint egyszerű állampolgár tudok csak véleményt mondani erről. Szerintem jó lenne, ha minél előbb működne az euro Magyarországon is, hiszen így jobban összemérhetnénk a teljesítményeinket, az árainkat a szomszéd országokkal, és a gazdaság számára is egyértelmű mérhetőség alakulna ki. Azt gondolom, hogy 2010-12 között az ország eljut oda, hogy képes lesz megfelelni a követelményeknek. Mostanában ugyan egyre inkább ostorozzák ezeket a követelményeket és talán érdemes is elgondolkodni azon, hogy az euro bevezetésének a feltételeit olyan gazdasági környezetben hozták meg, amikor Európában gazdasági növekedés, átfogó stabilitás volt jellemző és még nem tartoztak az Európai Unióhoz ezek a "keleti tigrisek", akik más típusú fejlődést, más típusú gazdasági átalakulást mutatnak, mint amit mutattak a nyugat-európai és dél-európai országok. Azt gondolom, mint a témához nem értő állampolgár: nem biztos, hogy bennünk van a hiba, hanem esetleg az európai rendszernek más típusú átgondolása, esetleg módosítása közelebb viheti Magyarországot az euro bevezetéséhez.

Panelprogram: a kisebb települések önkormányzatai nem tudják a panelházak felújítását támogatni. Egyharmad részt kellene vállalniuk, de ez számukra lehetetlen. Mi lehet a megoldás? [Johnny Crunch]