Békesi: Káros lenne a családi adóztatás

Adóreformra lenne szükség, mégpedig a lehető leghamarabb - mondta a Vendégszobában a Horn-kormány első pénzügyminisztere. Békesi Lászlót olvasóink főként a szerinte szükséges gazdasági döntésekről, a konvergenciaprogram megvalósíthatóságáról és az adózásról kérdezték, de beszélt a Bokros-csomag előkészítéséről és a rendszerváltás utáni kormányok legnagyobb pénzügyi baklövéseiről is.

Mit gondol, mikor vezetik be nálunk az eurót? [mihuzsolt]
- Emberi számítás szerint, a konvergenciaprogram teljesítése esetén, 2012 és 2014 között már be lehetne vezetni az eurót Magyarországon. Ám az euró bevezetése előtt 2 évet el kell tölteni az euró úgynevezett előszobájában, az ERM2-ben, és ez 2010-2011-et jelentené, ha 2012-es bevezetéssel számolunk. Márpedig 2010, mint tudjuk, választási év, amikor nehéz a költségvetés kiadásait féken tartani. Ezért valószínűbbnek tartom a 2013-as vagy 2014-es bevezetést.

Egyáltalán képes lehet-e a kormány 2010-re nem választási költségvetést készíteni? [kabaré72]
- Emberi számítás szerint igen. Ha kitart a konvergenciaprogram célkitűzéseinek megvalósítása mellett, és a parlamenti többség elfogadja a közpénzügyek szabályozásának és ellenőrzésének tervezett programját - benne a költségvetési hivatal fölállításával -, van esély 2010-ben a felelőtlen költekezés elkerülésére.

Teljesíthető a konvergenciaprogram? [terusnya@]
- Igen. Ha a következő két évben nem lesznek drámai változások a világgazdaságban, és a magyar kormány nem tér le a tervezett pályáról - nem ijed meg a demonstrációktól, politikai ellenállástól, demagóg követelésektől -, akkor a programot komolyan nem veszélyezteti semmi. Más kérdés, hogy ez a program döntően a megrendült egyensúly helyreállítását szolgálja, ami nélkülözhetetlen feltétel, de messze nem elég a gazdaság dinamikus fejlődéséhez.

Lesz-e valaha egyensúlyban a magyar költségvetés? [korona852]
- Teljes egyensúly valószínűleg nem érhető el, de nem is szükséges. A cél az, hogy a folyó bevételek és kiadások egyensúlyba kerüljenek, és a hiányt csak az államadósság törlesztőrészletei képezzék. Az persze jó lenne, ha az államháztartás hiánya ezzel együtt sem haladná meg a GDP 3 százalékát. Erre talán 2009-től lesz reális lehetőség.

Mi a véleménye a jelenlegi hazai adósságállományról? Hogyan kezelhető, mikor tud kilábalni ebből az ország? [aktivgdl]
- Az elmúlt hat év elhibázott gazdaságpolitikája az 1995 és 2001 között csökkenő államadósságot újra növekedési pályára állította. Jelenleg a bruttó államadóság meghaladja az éves nemzeti termék 67 százalékát. Emiatt az adósságszolgálati teher - tőke- és kamatfizetési kötelezettség - évente kb. 1200 milliárd forint, azaz a GDP közel 4 százaléka. Ez az adósság mindaddig nő, amíg az államháztartás hiánya nagyobb, mint a lakosság nettó megtakarítása. Ez sajnos 2008-ban még jellemzi a gazdaságot. 2009-től, ha sikerül a költségvetési hiányt 3 százalék alá szorítani, és ezt a hazai megtakarítások finanszírozzák, elindulhat az adósságállomány csökkentése. Gyors csökkenésre csak többlettel záró költségvetés és az állami vagyon még értékesíthető részéből származó bevételeknek az adósságcsökkentésére való fordításából lehet számítani. A fő feladat, hogy a további adósságnövekedést megakadályozza a gazdaságpolitika.

Miket tart az utóbbi 18 év legnagyobb pénzügyi baklövéseinek? [kacsa58]
- A 2001-es pályamódosítást, amely az export- és beruházásvezérelt növekedési pályáról letérítette az országot, és a belső fogyasztásra, azon belül nagyrészt az állam túlköltekezésére alapozta a gazdaság növelését. Az úgynevezett jóléti rendszerváltás szlogenjével folytatott állami és bértúlköltekezést 2002 és 2006 között. A jól működő nagyüzemi mezőgazdaság rendszerváltás utáni, illetve az egykori Szovjetunió tagköztársaságaival folytatott, számunkra kedvező külkereskedelem és gazdasági kapcsolatok - egyaránt politikai okokból történő - szétverését.

Miért nem fejlesztik a magyar ipart, minek eladni mindent? Nekünk veszteséges, a külföldinek hasznos - hogy van ez? [norton21]
- Önmagában a magyar ipar egészének fejlesztéséről nem lehet beszélni. Az ipar fejlődése azon múlik, hogy van-e elég technológia és tőke ahhoz, hogy versenyképes termékeket és szolgáltatásokat állítson elő. Nálunk valamennyi termelési tényező - tőke, nyersanyag, energiahordozók, korszerű technológiák és magasan képzett munkaerő - csak hiányosan áll rendelkezésre. Külső erőforrások bevonása nélkül ezek nem pótolhatók. E nélkül pedig nincs versenyképes ipar. Nem véletlen, hogy a Magyarországon jól működő, modern technológiát alkalmazó és világszínvonalú termékeket előállító multinacionális cégek nehezen találnak megfelelő minőségű alkatrészeket, szolgáltatásokat nyújtó magyar beszállítókat.

Mikor lesz az átlagembernek jobb az életszínvonala? [dundo1970]
- Már 2008-ban sem romlik a tervek szerint az életnívó, a reálbérek 1-2 százalékkal emelkednek, az állami szolgáltatások megőrzik reálértéküket a tervek szerint. A szociális transzferek, tehát állami támogatások is inflációnál valamivel nagyobb mértékben emelkednek (ide értem a nyugdíjakat is). Ha a gazdaságpolitika nem torzul el ismét, és folytatódnak a reformok, 2009-től javulhat a magyar gazdaság teljesítménye, ami kisebb inflációhoz, nagyobb bérekhez és jobb állami szolgáltatásokhoz vezethet. De ha a kérdésében az is megbújt, hogy mondjuk Magyarországon mikor érjük el az osztrákok jelenlegi életszínvonalát, akkor erre nem tudok optimista választ adni. Húsz éven belül biztosan nem.