Tankcsapda: A rockzenétől áll fel a cerkánk

Lemezbemutató turnéjának utolsó állomása, a Kisstadion előtt járt a Vendégszobában Lukács László, a Tankcsapda frontembere. Hazánk legnépszerűbb rockzenekarának (Lukácsék új albuma az eddigi leggyorsabban "bearanyozódott" lemezük) vezetője állítása szerint nyugodtan éli mindennapjait, és negyven felé közeledve már egyre inkább szükségét érzi, hogy egy átbulizott éjszaka után jól kipihenje magát. Az egyéjszakás kalandok elől azonban nem zárkózott el.

Hogyan adtátok ki az első lemezt? Csak úgy bementetek a kiadóba és azt mondtátok: itt egy lemez, adjátok ki? [HEAVENLYPERVERSE]
- Az első dalokat egyszerűen csak egy próbahelyen felvettük, és az akkori divatos technika segítségével, egy kétkazettás magnóval sokszorosítottuk, és fekete-fehér fénymásolt borítókkal láttuk el, ez volt a kezdet, és mivel már akkor elég sokan megszerették a zenekart, a következő egy-két év próbálkozásait siker koronázta, így készülhetett el az azóta "klasszikussá" vált A legjobb méreg című anyag.

Mitől ilyen érzékeny és kemény egyszerre a zenétek? Mi a titka a sikereteknek? [swing_kira_lizzy]
- A Tankcsapda sikereinek a titkát sokan sokféleképpen próbálták és próbálják megfejteni, és sokféle dolgot el is lehet mondani ezzel kapcsolatban. De ha a dolgot egyszerűen szeretném megfogalmazni, és ezzel egyben válaszolok a kérdés első felére is, az emberek túlnyomó része függetlenül attól, hogy férfi-e vagy nő, a párkapcsolataiban, a munkahelyén, az iskolában stb. próbál nagyon keménynek látszani, miközben az emberi lélek nagyon is érzékeny. Ezért lehet az, hogy nagyon sok ember találja meg a Tankcsapdában azokat a zenei vagy szövegi gondolatokat, amiket szeretne megtalálni az élete bármelyik más területén is.

Nektek nagy konkurencia a Slipknot, de ti mégis népszerűbbek vagytok, hogy csináljátok? [Viktor100%]
- Nem hiszem, hogy a Slipknot és a Tankcsapda egy lapon említhető lenne, hiszen az előbbi egy világszerte ismert és népszerű amerikai banda, mi pedig három debreceni srác vagyunk csupán, de örülök, hogyha úgy gondolod, hogy bármilyen szempontból összehasonlítható ez a két zenekar. Néhány évvel ezelőtt volt szerencsénk játszani előttük, és a koncert után egy laza iszogatós-beszélgetős éjszakát együtt tölteni, és azt kell, hogy mondjam, hogy annak ellenére, hogy nagyon népszerű zenekarról van szó, nagyon közvetlen embereket ismertem meg bennük.

Milyen érzés az, hogy a ti együttesetek már divat lett? [Tomi155555]
- Nem tudom, mi a divat szó pontos definíciója, de ha arra gondolsz, hogy a Tankcsapdát sokan szeretik hallgatni vagy koncertekre járni, akkor igen is jó érzés, hogyha egy zenekar népszerű. Hazudik az a zenész, aki azt mondja, hogy gyerekkorában nem álmodozott arról, hogy sokan fogják majd szeretni azt, amit csinál. Ha ezt te divatnak hívod, hát legyen így!

Miért nem játszotok olyan zenét, mint régen? [>KaRaJ<]
- Szerintem olyan zenét játszunk, mint régen, legalábbis nem teszünk különbséget zenék között olyan szempontból, hogy mi a régi és mi az új. Ráadásul mi az, hogy régen? Ha olyan zenét játszanánk 17 éve, mint a legelső demo-kazettán, ha ugyanazokat a számokat írnánk meg újra és újra, most már második évtizede, akkor a kérdésed könnyen lehet, hogy úgy hangzana, hogy miért nem vagytok képesek már megújulni?

Mit gondoltok azokról a zenekarokról, amelyek egy, maximum két év alatt eltűnnek a süllyesztőben, viszont rongyosra keresik magukat, cserébe pedig semmit nem adnak az embereknek? [egynyomonhalado]
- Vannak olyan zenészek és zenekarok, stílustól függetlenül, akik/amelyek azért kezdenek el zenélni, és csinálják ezt valamilyen szinten akár életük végéig, mert érzik, hogy erre születtek, sőt, egyes esetekben kényszeresen, muszáj zenélniük, mert ha nem így tennének, az egész életük értelme lenne alapvetően más. Azonban mivel a zene mint olyan, jó pár évtizede már nem csak egy önkifejezési forma, hanem előadótól függően komoly üzlet is - főleg a tengerentúlon - ezért nincs miért csodálkozni azon, hogy időről időre felbukkannak olyan "zenészek" és "zenekarok", akiknek/amelyeknek a pénzkereset az elsődleges és egyetlen motiváció. Nem szeretnék senki felett pálcát törni, mindenki úgy csinálja a dolgait, ahogy akarja, de azt remélem, nem kell ecsetelnem, hogy mi az első csoportba tartozunk.

Miért van az, hogy általában a dobosokkal van a legtöbb "probléma" egy bandában? [memphys xx]
- Igaz, hogy a Tankcsapda történetében a dobosokkal volt mindig a "baj", de én azt gondolom, hogy általában a frontemberek, az énekesek és/vagy a szólógitárosok csinálják a legtöbb gondot a zenekarokban.