Belgium
ÉLŐ
Szlovákia

Macron Ukrajnába akar bevonulni, közben polgárháború törhet ki a franciáknál

Vágólapra másolva!
A francia sajtóban néhány hete hosszú elemzések, értékelések jelennek meg arról, hogy mennyire megromlott Emmanuel Macron és Franciaország tengeren túli területének, Új-Kaledóniának viszonya. A Csendes-óceán délnyugati részén található, több szigetből álló Új-Kaledónia ugyan részét képezi a Francia Köztársaságnak, de nem része az Európai Unió költségvetési rendszerének sem, így az eurót sem vezették be. Az új-kaledóniai helyzetről a francia sajtó folyamatosan beszámol, a középpontban a szigetcsoport Franciaországtól történő elszakadásának és függetlenségének kérdése áll. 2024 május elején a függetlenség melletti erők az utcára vonultak, május 13-ra Új-Kaledónia a polgárháború szélére sodródott, Franciaországból kellett erősítést küldeni az erőszakos cselekmények letörésére, de így is 6 ember halt meg a zavargásokban és több százan megsérültek, köztük 60 rendőr is. A zavargások kiváltó oka az volt, hogy a francia kormány egyoldalúan akarja módosítani az új-kaledóni-i választójogi törvényt és az erre vonatkozó módosítási tervezetet már jóvá is hagyták, a végső szavazás még a nyár előtt várható. Új-Kaledónia őslakosai, a kanakok nem tudják elfogadni ezt a reformot, amely a legalább 10 éve a szigeten élő francia állampolgároknak is szavazati jogot adna a helyi választásokon. Emiatt az őslakos kanak népesség választói részaránya csökkenne, legalábbis így látják a reformot ellenző politikusok és lakosság nagy része is. A francia kormány több kísérletet tett arra, hogy videókonferenciákkal és telefonbeszélgetésekkel a távolból oldja meg a kritikussá vált helyzetet, de ezek eredménytelenek voltak. Ezután kihirdették a szükségállapotot, és Macron több minisztere kíséretében helyi idő szerint május 23-án Új-Kaledóniába utazott, hogy „helyre állítsa” a rendet és „tárgyalásokat folytasson a kanakok vezetőivel egy békés reformfolyamat elindítása céljából”. Macron reakciója a szokásos: minél nagyobb a baj otthon - Új-Kaledónia annak számít - , annak agresszívebben követeli a nyugati bevonulást Ukrajnába. Voltaképpen a harmadik világháborút.
Vágólapra másolva!

A mostani lázadások amplitúdója a legóvatosabb elemzések szerint is meghaladja azt, ami 1985-ben történt Új -Kaledóniában, amikor utoljára csaptak össze a szigetcsoport függetlenségéért küzdő erők a rendfenntartókkal és a maradáspárti szimpatizánsokkal. Akkor François Mitterrand szocialista köztársasági elnök utazott váratlanul Új-Kaledóniába, és mintha Macron most ugyanezzel a manőverrel kísérletezne. Ráadásul az a Macron, aki, ahogy a „Le Figaro” fogalmaz, „arról álmodott, hogy ő lesz az első elnök, aki véget vet a példátlan dekolonizációs folyamatnak, majd május 15-én rendkívüli állapotot hirdetett ki a nyugalom helyreállítása érdekében. Pont, mint François Mitterrand az 1980-as évek majdnem polgárháborúba torkollt lázadása idején. Majd Mitterrandhoz hasonlóan (váratlanul) úgy döntött, hogy május 22-én… Új-Kaledóniába repül.”

NEW CALEDONIA - VISIT OF EMMANUEL MACRON TO NEW CALEDONIA - TAKING-UP ARMS CEREMONY
Emmanuel Macron a látogatása során
Fotó: Hans Lucas via AFP/Delphine Mayeur / Hans Lucas

 

A kaledóniai kérdés kezelése hét évnyi próbálkozás, tévedés, intenzív tárgyalások, de komoly baklövések története is. Amikor Emmanuel Macron elindult a 2017-es elnökválasztáson, még soha nem járt Új-Kaledóniában. Távolról sem ismerte ezt a 270 000 lakosú szigetcsoportot, amely 1853 óta autonóm francia közösség, és ahol a rekordméretű egyenlőtlenségek, a gyarmatosítás emléke és az 1984-1988-as közelmúltbeli „események" ellenére próbálnak „közös sorsot" építeni az emberek”

- folytatja a „Le Figaro”.

Emmanuel Macron első látogatása a szigetcsoporton 2018-ban

Óriási felháborodást váltott ki Új-Kaledóniában Macronnak a 2017-es választási kampányban tett azon kijelentése, amely szerint „az algériai gyarmatosítás emberiség elleni bűncselekmény volt.” „Párizstól 17 000 kilométerre Macron nyilatkozata a lojalista jobboldal haragját váltotta ki. Szerintük Macron nyilatkozata a „bűnbánat" túlzott megnyilvánulása volt. Ennek eredményeként Nouméa (a szigetcsoport fővárosa) lett a legnagyobb francia város, ahol a szavazatok több mint 50%-át szerezte meg a Nemzeti Front (FN), amelyben a jobboldali szavazók egyértelműen azt az erőt látták, amely képes lesz a függetlenség megakadályozására. 

Macron a „történelem áldozatainak" – a kanakoknak - is megbékélést hirdetett.  Őket lekicsinylően „szerződéses ázsiai munkások”-nak vagy az „elítéltek leszármazóinak” is nevezik. Macron volt az első köztársasági elnök, aki Ouvéában tisztelgett az 1988. május 5-i katonai támadásban meghalt 19 kanak túszejtő és 2 csendőr előtt. Ez volt az első lépés a „megbocsátás" és „a jövő" útján, amelyet öt évvel későbbi visszatérésekor, 2023-ban  javasolt. A lakosság 41.2%-át kitevő őslakosok,  a kanakok a legnagyobb etnikai csoportot alkotják a szigetcsoporton. A csoport 1853-ban, III. Napóleon idején lett francia, de jelenlétük sokkal régebbre nyúlik vissza, i.e. körülbelül ezer évvel, az ausztronéziai betelepülési hullámmal együtt érkeztek Új-Kaledóniába. 

Macron
A képen Emmanuel Macron francia elnök látogatását követően az út mentén felállított transzparensek láthatóak Noumeában, Franciaország csendes-óceáni területén, Új-Kaledóniában, 2024. május 24-én 
Fotó: Theo Rouby / AFP

Különféle források szerint a föld nikkelforrásának 10-25 %-a található a szigeteken, de króm, vas, mangán, ólom, ezüst és arany is nagy mennyiségben található.

Édouard Philippe akkori miniszterelnök Macron első látogatását követően az első függetlenségi népszavazás megtartására koncentrált és hosszas tárgyalások után sikerült kompromisszumot kötnie a választók elé terjesztendő kérdésben, amely így hangzott: „akarja-e, hogy Új-Kaledónia teljesen szuverén állam legyen és függetlenné váljon”. A 2018 novemberében tartott népszavazáson 81.01 %-os részvétel mellett a szavazók 56,7% -a nemmel szavazott a fenti kérdésre, de a második szavazáson 2020-ban a résztvevőknek már csak 53,3% szavazott nemmel ugyanerre a kérdésre. Összesen mintegy 9000 szavazat választotta el a két tábort. Ez a népszavazás, amelyet a COVID miatt fél évvel el kellett halasztani és végül 2020 októberében tartották meg, valóságos politikai „földrengést” idézett elő a szigeteken. Az év végén radikális függetlenségpárti aktivisták meg akarták akadályozni, hogy a szigetcsoport déli részén található három nikkelüzem egyikét egy nemzetközi konzorcium vegye át, barikádokat emeltek, és tűzharcba keveredtek a rendőrséggel. 

A Franciaország számára kiemelten fontos „zöld arany"-nak is nevezett nikkel azóta is a konfliktusok középpontjában van, ráadásul a térségben megjelent Kína is.  

A harmadik és egyben utolsó népszavazást 2021. december 12-én tartották, egy olyan időpontban, amikor a kanakok a Covid-19 járvány miatt gyászidőt hirdettek, a folyamatos gyászszertartások pedig megakadályozták őket a kampányolásban. Emiatt a legfontosabb kanak politikai erő  (Front de libération national kanak et socialiste (FLNKS) a szavazástól való távolmaradására szólított fel, ennek következtében a regisztrált szavazók több mint fele (56,1%) nem vett részt a szavazáson, ezért is értékelhető nehezen a lojalisták 96,5%-os „nem” szavazata.  Északon és a Loyalitás-szigeteken, a legszegényebb, Kanak többségű tartományokban a szavazó urnák üresen maradtak, a kanak vezetők pedig azonnal vitatták az eredményeket, és új népszavazást követeltek. Emmanuel Macron népszavazás helyett egy „új szakasz előkészítését" javasolta. 

Toulouse: Kanaks Protest Against The Macron's Revision Of Electorate In New Caledonia
A kanakok egy "Nemet az újbóli gyarmatosításra" feliratú transzparenst tartanak a kezükben. A toulouse-i új-kaledóniaiak (kanakok) az utcára vonulnak, hogy tiltakozzanak az ellen, hogy Macron francia elnök a francia alkotmány módosításával kibővíti a helyi választásokon szavazásra jogosultak körét
Fotó: NurPhoto via AFP

De hogyan valósulhat meg „az új szakasz” , a több éve elképzelt „megbékélés jövője", ha a három egymást követő referendum ketté osztotta az országot és a társadalmat?

 - teszi fel a kérdést a „Le Figaro.”

A folytatáshoz lapozzon!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről