Belgium
ÉLŐ
Szlovákia

Pünkösdi király: egyévnyi korlátlan kiváltság járt a címmel

A pünkösdi királyválasztás az egyik legarchaikusabb pünkösdi népszokás, ami egész Európában elterjedt
A pünkösdi királyválasztás az egyik legarchaikusabb pünkösdi népszokás, ami egész Európában elterjedt
Vágólapra másolva!
A pünkösdi királyválasztás ősi magyar néphagyományát sok helyen még ma is tartják, amely a pünkösd ünnepéhez kötődik. Ezt a keresztény eseményt a húsvét utáni ötvenedik napon, azaz a Szentlélek eljövetelének napján tartják meg. Az ehhez kapcsolódó, pünkösdi királyválasztás hagyománya gazdag történelmi és kulturális gyökerekkel rendelkezik, ami megannyi színes szokással és próbával járt (és néhol még ma is jár) együtt.
Vágólapra másolva!

Minden szempontból megérte pünkösdi királynak lenni

A pünkösdi királyválasztás gyökerei a középkori Európába nyúlnak vissza, de különösen itt nálunk, a magyar vidéki életben volt jelentős szerepe. Az ünnep középkori elemei a termékenységi rítusokhoz és az új élet ünnepléséhez kapcsolódtak. 

A pünkösdi király választása eredetileg fiatal férfiak közötti versengésként indult, amely során különböző ügyességi és fizikai próbákon mérkőztek meg egymással. 

A győztes lett „az év legügyesebb legénye”, aki egy teljes évig viselhette a pünkösdi király címet.

A pünkösdi királyválasztás az egyik legarchaikusabb pünkösdi népszokás, ami egész Európában elterjedt
A pünkösdi királyválasztás az egyik legarchaikusabb pünkösdi népszokás, ami egész Európában elterjedt
Fotó: Pinterest

Ez a középkor óta ismert hagyomány a 16. században terjedt el. Nem véletlen a pünkösdi királyság gyorsan múló, értéktelenségére utaló szólás-mondás sem: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.” A pünkösdi király ugyanis egy évig uralkodhatott. Ezalatt a kocsmában, ivóban ingyen ihatott és minden lakodalomnak, valamint ünnepségnek meghívott vendége volt

– írja a hagyomány kapcsán Szendrey Zsigmond: A tavasz, nyár és ősz ünnepkörének szokásai és hiedelmei című könyvében

A pünkösdi király emellett több, közösségi előnyt élvezett, például elsőként táncolhatott a mulatságokon, és gyakran ingyen fogyaszthatott az ünnepségek alatt. Az adott közösségben különleges megbecsüléssel és elismeréssel illették, gyakran ő vezette a közösségi eseményeket és ünnepségeket. Néha ajándékokat is kapott, például élelmiszert, italt vagy egyéb hasznos tárgyakat. Ráadásul, ha a király bármilyen törvényi vétséget ejtett, akkor nem érhette abban az egy évben testi fenyítés.

És bár a pünkösdi királyválasztás szokásai vidékenként és közösségenként változtak, de általánosságban elmondható, hogy az ünnep során a fiatal férfiak különböző próbákon vettek részt. Ezek a megmérettetések leginkább a testi erőre, az ügyességre és a bátorságra épültek. 

A királyválasztást gyakran zenés-táncos mulatságok is kísérték, ahol a királyválasztás mellett a pünkösdi szokások egyéb elemei is megjelentek. 

A pünkösdölés énekes-táncos, adománygyűjtő jellegű népszokásnak számított, aminek a szereplői általában a lányok voltak. A pünkösdi menet élére állt a legfiatalabb lányok közül választott pünkösdi királyné, aki díszes ruhájával tűnt ki a tömegből. Ez a népszokás talán leginkább a korabeli lakodalmakra hasonlított. 

 

A próbák sokszínűsége nem ismert határokat

A pünkösdi királyválasztás próbái rendkívüli változatosságot mutattak, de általában az adott közösség hagyományaihoz igazodtak. 

Pünkösd ünnepéhez különböző hiedelmek is kapcsolódnak: úgy tartották például, hogy aki pünkösdhajnalban születik, az egész életében szerencsés lesz. Néhányan hittek abban, hogy ha a hajnalban merített kútvízben mosakodnak, akkor egész évre elűzik a betegséget és a keléseket. A teheneket ezen a napon nyírfaággal ütögették, hogy jól tejeljenek, illetve a néphit szerint „ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés”.

Most lássuk néhány példát a leggyakoribb próbákra:

  • Lovaglás: a versenyzők ügyességi feladatokat hajtottak végre lóháton, például karikás ostorral célba találás vagy akadálypálya teljesítése, de ide tartozott a bikahajsza is. 
  • Birkózás: fizikai erőpróba, amely során a legények egymással küzdöttek a földre vitel szabályai szerint.
  • Ügyességi játékok, próbák: ezek közé tartozott például a karikadobás, a gereblyézés vagy a célba lövés íjjal.
  • Futóversenyek: gyorsasági versenyek, ahol a leggyorsabb legény nyerte el a pünkösdi király címet.
Hallósy Botond ül ágaskodó lován a pünkösdi királyválasztás hagyományának felelevenítésekor a Solthoz tartozó Révbérpusztán
Hallósy Botond ül ágaskodó lován a pünkösdi királyválasztás hagyományának felelevenítésekor a Solthoz tartozó Révbérpusztán
Fotó: MTI/Ujvári Sándor

A pünkösdi királynak a többi legény engedelmességgel tartozott egy teljes évig. A győztest (és lovát) többek között virágokkal és szomorúfűzágakkal borították be. A királyválasztás hagyománya mára sok helyen már csak emlék, de

néhány magyar vidéken (például Ópusztaszeren) még mindig élő szokásként tartják számon, amely összeköti a múltat a jelennel, 

és megőrzi a közösség kulturális örökségét. Az ünnep során a modern generációk is megismerhetik és ápolhatják ezeket az értékes hagyományokat. Hívhatjuk az egyik legarchaikusabb pünkösdi népszokásnak is, ami egész Európában elterjedt.

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről