Komposztáljunk! Hogyan kezdjük el? Mit tehetünk a komposztba, és minek nem szabad belekerülnie?

Egy átlagos magyarországi állampolgár évente mintegy háromszáz kilogramm kommunális hulladékot termel, amelynek körülbelül harminc százaléka komposztálható szerves anyagból áll. Ez nagyjából kilencven kilót jelent minden évben: pontosan ennyivel csökkenthetnénk évente az otthoni szemetünk mennyiségét, ha élnénk a komposztálás lehetőségével. Komposztáljunk! Hogyan kezdjük el, és mit tehetünk a komposztba?

A komposztálódás a természetben magától lejátszódó folyamat, azonban abban a környezetben, amelyben mi élünk, erre általában sajnos nincs lehetőség, ezért nekünk kell cselekednünk. A komposztálás során keletkező komposzt (mesterséges humusz) nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz a növények számára, jelentősen javul általa a talaj állaga.

Figyeljünk arra, hogy árnyékos és jó vízelvezetésű területet válasszunk. Ha nincs túl nagy kertünk, vagy egyszerűen csak minél kisebb helyen szeretnénk ezt megvalósítani, a silós módszer a legmegfelelőbb számunkra: kis helyen egymásra rétegezve lehet elhelyezni a szerves hulladékot.
Amennyiben rendelkezünk elég hellyel, a legegyszerűbb megoldás, ha egy kisebb területet kijelölünk, és oda felhalmozzuk a hulladékot a talaj felszínére, amelyet akár körbe is keríthetünk magunk által készített komposztáló kerettel. Komposztálótartályokat és -kereteket például az alábbi helyekről szerezhetünk be: http://komposztalj.hu/beszerzes

Tipp: használt raklapokból is remek komposztálókeretet lehet készíteni.

A kertész tippje: a komposztálót lehetőleg minél távolabb helyezzük el a kerttől és a pázsittól, mert igen szeretik például a lótetűk és a giliszták!

Mi kerülhet a komposztba?

A konyhában és a háztartásban keletkező hulladékok közül az alábbiak komposztálhatóak:

• különböző zöldség- és tojáshéjak (gyümölcshéjjal vigyázni kell a permetezés miatt), salátalevelek
• kávé- és teazacc
• szobanövények (elszáradt levelek, elhervadt virág, maga az elhalt növény), virágföld
• fahamu, toll, szőr
• bármilyen papír feldarabolva (kivéve az újságpapír, azt dobjuk a szelektív papírgyűjtőbe!)
• lenvászon alaposan feldarabolva, és csak kis mennyiségben
• növényevő kisállatok ürüléke a forgáccsal együtt.

Kertünkben keletkező komposztálható hulladékaink:

• lenyírt fű (ez igen gyorsan elbomlik, ne ijedjünk meg az esetleges nagy mennyiségtől)
• gyomok még a virágzás előtt, szalma
• ágak összeaprítva, elszáradt virágok, palánták, lehullott gyümölcsök, faforgács, fűrészpor, falevél.

Ennek mind nem a kukában kell kikötnie

A faleveleket általában el szokták égetni; a két leggyakoribb indok erre az, hogy hirtelen nagy mennyiségben keletkeznek, illetve lassan bomlanak el, hosszú időre megtöltve a komposztálót. Ezért mindenképp fontos felhívni a figyelmet arra, hogy megkülönböztetünk könnyen- és nehezen lebomló faleveleket (amelyeket ha elégetünk, szennyezzük a levegőt!).

Könnyen bomlanak le: juhar, éger, mogyoró, kőris, szilfa, fűzfa, hárs és a nyír levelei, ezeket nyugodtan tegyük a komposztálóba nagyobb mennyiség esetén is.

Nehezen lebomló falevelek: dió, platán, bükk, nyárfa, gesztenye, tölgy. Elterjedt tévhit, hogy a diófa leveleiben növekedésgátló anyagok vannak, ezért azokat nem lehet komposztálni, azonban igazából ez az anyag a komposztálás során lebomlik.

Mi nem kerülhet a komposztba?

Hulladékok, amiket semmiképpen ne komposztáljunk:

• biológiailag nem lebomló, illetve szintetikus anyagok (műanyagok, üvegek, fémek)
• fertőzött és beteg növények, húsevő állatok alma (a fertőzésveszély miatt)
• magas nehézfémtartalmú anyagok (például elemek, akkumulátorok)
• olyan növényi hulladékok, amelyek nagy forgalmú utak mellől származnak
• festékek, olaj, zsír.

A hús, csont és az ételmaradékok olyan szerves háztartási hulladékok, amelyek ugyan komposztálhatóak lennének, azonban mégsem szerencsés, ha a többi anyag mellé tesszük, mert megjelenhetnek a különböző fertőzéseket terjesztő állatok.

A komposztálóba kerülő hulladékokat érdemes felaprítani, körülbelül 5 centis darabokra - ez történhet kézzel vagy géppel -, ezáltal meggyorsítjuk a bomlás folyamatát.

Fontos, hogy bizonyos időközönként összekeverjük a komposztot, ezzel elősegítjük a minél gyorsabb bomlást, így a jó minőségű humusz előbb áll a rendelkezésünkre. Amennyiben a gyűjtőnk megtelt, ideje alaposan átkevernünk, majd legközelebb 5-6 hét eltelte után ezt újból megismételnünk. Ha jobb minőségű komposztot szeretnénk, érdemes 6-8 hetente rendszeresen átrakni.

Érett, kiváló talajjavító komposztot kb. 8-12 hónap után kapunk.

A sötét színű humusszal ezek után szabadon feljavíthatjuk kertünk, illetve cserepes növényeink talaját, miközben évente mintegy 90kg/fő felhasználható hulladékkal csökkentettük kukánk tartalmát!

A humusztól

• javul a talaj szerkezete, mivel levegősebb lesz, nő a biológiai aktivitása és a tápanyagtároló képessége, sőt, segíti a felmelegedését (sötét színe miatt)
• a növények könnyen fel tudják venni a szükséges tápanyagokat, hiszen azok a számukra megfelelő formában vannak jelen az így keletkező humuszban
• a kórokozókkal és növényi kártevőkkel szemben nagyobb lesz a növények ellenálló képessége
• kicsi a tápanyag kimosódásának veszélye, a benne található hormonhatású anyagok serkentik a növényi fejlődést.

Forrás: Komposztálás a családban - gyakorlati útmutató

Kump Edina, ELTE Környezettudományi Klub

Korábbi cikkeink:

Komposzt-tea: vegyszermentes növényerősítő trükk a kiskertben

Dobd el a fűgyűjtőt! Ha rendszeresen nyírunk, nem kell összetakarítanunk a füvet

Komposztálni jó és könnyű! Tippek a SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesülettől

Ajánlat: http://komposztalj.hu/ és http://www.szike.zpok.hu/