Nógrádi György: A szankciós politika csődöt mondott

Az ukránoknak spórolniuk kell a lőszerrel

A szankciók elképesztő szenvedést hoztak Európában, drasztikusan nőtt a munkanélküliség, az infláció, nagyon lemaradtunk az Egyesült Államok mögött, a tőke jelentős része átmenekült az USA-ba. A hatásuk Oroszországra viszont minimális volt – mondta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a 888 érdeklődésére.

888: Február 24-én lesz egy éve annak, hogy kitört az orosz-ukrán háború. Lehetett arra számítani, hogy eddig elhúzódik a konfliktus?

Nógrádi György: Az oroszok a háborút kilenc napra tervezték és úgy számoltak, hogy két nap alatt elfoglalják Kijevet. Úgy számoltak, hogy Kijev mindkét repterét pillanatok alatt a kommandósaik elfoglalják. Ez egyébként bekövetkezett. Innen Zelenszkijt és a kormányt átviszik hadifogolyként Moszkvába. Az orosz kommandósokat − pillanatok alatt – az ukránok legyilkolták.

Az amerikai hírszerzés annakidején azt jelezte a szövetséges kormányoknak, hogy ez a háború háromtól négy napig fog tartani és gyors orosz győzelem lesz. A háború első két hetében Zelenszkij felajánlotta az oroszoknak, hogy húsz évig megtarthatják a Krímet és legyen népszavazás a vitatott két donbászi területről, de mára ez feledésbe merült, mert olyan nyomás van az ukrán elnökön nyugati oldalról, hogy ilyen javaslatokat már nem tesz.

Még egy tény: az európai hírszerző főnökök közül szinte senki nem gondolta, hogy háború lesz és miután a politikai vezetést úgy tájékoztatták, hogy nem lesz támadás a hírszerző főnökök nagy részét a háború első napjaiban leváltották.

Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő. Fotó: Marton Szilvia

888: A konfliktus kirobbanását követő néhány napban a Nyugat elkezdett szankciókat bevezetni Oroszország ellen, mondván ezek majd megállítják az orosz háborús gépezetet. Öntsünk tiszta vizet a pohárba: működnek a szankciók, vagy nem?

Nógrádi György: Az első szankciókat a Krím elfoglalása után 2014-ben vezették be. Ezek a szankciók érdemleges változást nem hoztak, és szeretném jelezni, hogy

a Nyugat a valóságban elfogadta azt, hogy a Krím Oroszország része, mivel orosz többség van és ugyanúgy választották le, ahogy 1999-ben az akkori Kisjugoszláviáról Koszovót.

Népszavazás volt.

Az egyetlen mélytengeri meleg vízi orosz nagykikötő Szevasztopol is a Krím félszigeten van.

Az azóta meghozott szankciók, és most a tizedik szankciós csomagnál járunk, nem hoztak eredményt. Elképesztő szenvedést hoztak Európába, drasztikusan nőtt a munkanélküliség, az infláció, Európa nagyon lemaradt az USA mögött, a tőke jelentős része átmenekült az USA-ba.

A szankciók hatása Oroszországra minimális volt.

A kőolaj és földgáz ára az egekbe szökött, az oroszok ezt kihasználva elkezdtek kőolajat és földgázt eladni a Távol-Keletre sokkal drágábban, mint korábban. Az orosz bevételek növekedtek és nem egy esetben Európa visszavásárolja többek között Indiától az orosz földgázt, tehát a szankciós politika csődöt mondott. Nagyon sok politikus azt mondta, hogy „a szankciókkal lábon lőttünk magunkat", én úgy szoktam fogalmazni egy picivel feljebb találtuk el magunkat. A szankciós politika Európa számára nem hozott sikert.

888: Az Ukrajnának juttatott támogatások már jócskán túllépik a 100 milliárd dollárt. Meddig tudja a Nyugat finanszírozni Ukrajnát?

Nógrádi György: Addig, amíg a lakosság engedi. Egy lassú fordulat figyelhető meg az európai politikában már olyan országokban is, mint például Lengyelország és Németország. Tüntetések voltak, hogy téves a politika. Ha megnézzük az elmúlt 24 óra felméréseit a német lakosság háromnegyede azt mondja, hogy nem szabad harci gépeket adni Ukrajnának. Ukrajna a világ 122. legkorruptabb állama, zárójelbe jegyzem meg Oroszország ennél is valamivel korruptabb. Itt két szláv állam harca folyik.

A német pártvezetők körülbelül egy héttel ezelőtt leültek és azt mondták, ha nem adunk több fegyvert és pénzt Ukrajnának összeomlik, ha adunk kitart.

Ez igaz, de nincs esélye győzni, hiába mondja a NATO főtitkár, a francia elnök és sokan mások, hogy ezt a háborút Ukrajnának megkell nyernie, Ukrajna nem tudja megnyerni!

Elfogyott az élő ereje, szó szerint lasszóval fogják a katonákat. Már azon gondolkodnak, hogy a 18 év alattiakat és a 60 év fölöttieket is beviszik, mozgósítják a nőket. A nőket érdemlegesen csak gazdasági, egészségügyi területekre lehet a hadseregben alkalmazni és azon gondolkodnak, hogy behívnak különböző országok csapatait.

Ha ezt megteszik a harmadik világháború szélére sodorják az emberiséget.

Az ukrán propaganda legalább annyit hazudik, mint az orosz. Az elmúlt napokban bejelentette, hogy orosz rakéták voltak Románia fölött, Románia azonnal közölte, hogy a legközelebbi orosz rakéta 35 kilométerre volt az államhatártól. S amikor az ukránok bejelentették, hogy két orosz rakéta becsapódott Lengyelországba kiderült, hogy ezek ukrán rakéták voltak.

Az én problémám az, hogy ez az egész válság egyre inkább elmélyül, esély sincs egy gyors, rövid fegyverszünetre és békeére, ami az egyedüli megoldás lenne.

Zelenszkij és Biden Forrás: AFP/Dimitar Dilkoff

888: Valaha visszakapja az EU és az Egyesült Államok az Ukrajnának küldött pénzeket?

Nógrádi György: Soha. Papíron természetesen igen, a valóságban nem. Ami Ukrajnában érték, többek között a föld, azt már az amerikaiak és a kínaiak fölvásárolták. Ukrajna jelenleg ott tart, hogyha egy hétig nem kapna nyugati katonai és pénzügyi támogatást, akkor katonailag és gazdaságilag összeomlana. Az odaadott pénzek, amelyek nem segélyként, hanem kölcsönként mentek, azok ugyanolyan segéllyé fognak átalakulni. Európa soha nem fogja visszakapni és az USA sem. Az USA a háború után ezen rengeteget fog nyerni, Európa sokkal kevesebbet.

888: Tankok érkeznek, harci repülőkről beszélnek és felmerült már a nagy hatótávolságú rakéták szállítása is. Ezek meg tudják fordítani a háború menetét?

Nógrádi György: A harckocsiknál jelenleg a Leopard 2-es a legmodernebb. Németország döntően korábbi, Leopard 1-es típusokat adott. Ebben a pillanatban olyan orosz mennyiségi fölény van, hogy nem tudja megfordítani.

Ami a repülőket illeti, az ukránok F-16-osokat követelnek, eddig hála istennek egy darabot sem kaptak. Nincs megfelelő személyzetük erre és nincsenek reptereik. Azokat a repülőterek, amelyek alkalmasak lennének az F-16-osok fogadására pillanatok alatt szétlőnék az oroszok.

Nagy hatótávolságú rakétákat, hála istennek eddig nem még kaptak.

Egyet látni kell: Ukrajna nem tudja megnyerni a háborút, mert nincs meg ehhez a képessége, ahhoz igen, hogy ezt elhúzza és mérhetetlen nyomorba döntse elsősorban a saját országát, másodsorban nehéz helyzetbe hozza Európát.

Leopard 2A6 Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Philipp Schulze

888: A Nyugat bevallott célja Oroszország meggyengítése. Biztos jó ötlet egy sértődött Oroszországot létre hozni a szomszédban?

Nógrádi György: Mik a Nyugat stratégiai céljai? Annakidején volt egy amerikai külügyminiszter, Henry Kissinger, akinek az alaptétele az volt, hogy az akkori Szovjetuniót és Kínát ki kell játszani egymás ellen. Bidenék pár héttel ezelőtt bejelentették, hogy az USA főellenségét új hívják, hogy Kínai Népköztársaság. Ettől kezdve Kínát és Oroszországot akaratuk ellenére egy szövetségi rendszerbe kényszerítették. Nyilván Oroszország, tetszik vagy nem tetszik, a világ legnagyobb kiterjedésű állama 140 millió lakossal, a háború után is létezni fog és együtt kell vele működni. Véleményem szerint a mai nyugati stratégia hibás, a kérdés az, hogy mikor lesz hajlandó ezt tudomásul venni. Ha jövőre az amerikai választáson a republikánusok győznek, akkor gyors változás lesz, ha nem, akkor elhúzódó válság.

888: Orbán Viktor az évértékelő beszédében azt mondta, hogy hamarosan békefenntartók érkezéséről is hallani fogunk. Van ennek realitása?

Nógrádi György: Igen. Nyilván Orbán Viktor részt vett olyan tanácskozásokon, ahol ez szóba jött. A moldovai vezetés pontosan ezt mondta, hogy az orosz békefenntartók menjenek ki az országból és adott esetbe jöjjenek be helyettük nyugatiak. A nyugati békefenntartók megjelenése orosz hozzájárulás nélkül azonban egyet jelentene: a feszültség növelését.

888: Mi történik potenciálisan akkor, ha egy „békefenntartó országot" a saját területén támad meg Oroszország?

Nógrádi György: Ma meghatározott szövetségi rendszerek vannak. Nyilvánvaló, hogy a volt Szovjetunió bomlása után a három balti ország: a lett, litván, észt belépett az EU-ba és a NATO-ba. Oroszország tudja, hogy ezeket az országokat megtámadni ma már lehetetlen, mert az a harmadik világháborút vonná maga után. Ugyanakkor mindhárom országba rendkívül komoly orosz kisebbség van, amely föllázítható, főleg azért, mert a három balti országban – számomra fölfoghatatlan módon – ezeket a kisebbségeket elnyomják, ugyanúgy, ahogy Ukrajna elnyomja az ottélő kisebbségeket. Amely terület ma már a NATO-ban van ott orosz támadás kizárt. A köztes területekről lehet beszélni. A véleményem szerint az orosz stratégiai célja a Krím és dombaszk megtartása.

888: Elkerülhető a világháború?

Nógrádi György: Volt egyszer egy német kancellár, Willy Brandt, aki azt mondta, hogy aki a harmadik világháborúban először lő, az másodszor hal meg. S volt egy bácsi, úgy hívták, hogy Einstein, aki azt mondta, hogy nem tudom mikor és mivel vívják meg a harmadik világháborút, de a negyediket biztos, hogy botokkal és kövekkel. Egyetértek velük.

888: Meddig tart még a háború?

Nógrádi György: Mindaddig, amíg orosz-amerikai közös érdek nem lesz a háború befejezésére. Az oroszok most azt mondják, hogy ők azt várják, hogy jövő novemberben amerikai republikánus győzelem lesz és utána véget ér a háború. Lehet, hogy így lesz, de másfél évvel előre az amerikai választásokat csak megjósolni lehet, pontosan megmondani nem.

888: Mi kell a békéhez?

Nógrádi György:

Ahhoz, hogy béke legyen, az kell, hogy az oroszok és az amerikaiak megállapodjanak, Európa és Ukrajna feje fölött.

888: Putyin kedden reggel beszédet mondott, amelyben azt hangoztatta, hogy ha Oroszország nem kezdi meg a különleges hadműveletet, akkor a Nyugat indított volna el „egy büntetőakciót". Az orosz elnök szerint Ukrajna először a Donbász, majd a Krím félsziget ellen indított volna támadást. Azt is mondta, hogy a Nyugat engedte ki a „dzsinnt a palackból", ők gerjesztették a konfliktust. Hogy látja ezt?

Nógrádi György: Putyin beszéde belpolitikai célokat szolgált, az orosz átlagpolgárt győzködte, hogy az egy éve folyó háború igazságos, hogy az ukrán fasiszták ellen harcolnak és a szent orosz földet védik. Nekem rendkívül furcsa az, hogy ez a harmadik Putyin beszéd, ahol nem vázolt föl jövőképet. Nem mondja el, hogy mi az orosz stratégia. Nem ezt vártam. Amit mond abba az van benne, hogy Ukrajna támadott volna Nyugati támogatással, mi ebben az objektív valóság és mi az, ami nem igaz? Tény az, hogy már a háború kezdete előtt a Nyugat felkészült arra, hogy Ukrajnát katonailag támogassa. A háború kezdete előtt Ursula von der Leyen már megállapodott az amerikaiakkal óriási mennyiségű palagáz megvásárlásáról. Arra készültek, hogy Oroszországot elszigeteljék. Az elmélete ennek az, hogy a Nyugat nem akarta, hogy egy kimondottan jó orosz-európai, ezen belül orosz-német viszony kialakuljon, mert a történelem azt mutatta, hogy ha az orosz-német viszony jó, akkor övék Európa. Amit Putyin a Krímről mond az egy teljesen más történet. A Krím Ukrajna része volt, de ez úgy lett Ukrajna része, hogy Hruscsov odaajándékozta.

Putyin nem adott stratégiát, mi a cél Ukrajnával szemben? Nyugatot tették felelőssé a háborúért, rendben, de hogyan tovább? Mik az orosz katonai, politikai célok? Én ezt a beszédből hiányoltam.