Milyen hatással van ránk a háború közelsége?

Orosz bomba maradványait vizsgálja egy tűzszerész Harkovban

Fotó: MTI/AP/Andrij Marienko

Két éve tart az a kiszolgáltatott állapot, ami alapjaiban rengette meg a biztonsághoz fűződő kapcsolatunkat: Az orosz-ukrán háború fenyegetése már csak a fizikai közelsége miatt is szinte érzékelhető a bőrükön, de a gondolat, hogy még mindig sokan vannak, akik szerint a háború emlegetése pusztán egy politikai panel és hangulatkeltés, az még inkább ijesztőbbé teszi ezt a helyzetet. Ezer okot lehetne felsorolni, hogy miért fontos kimaradni ebből a háborúból, most azonban csak arra nézzünk rá, milyen hatással volt az eddigi időszak a mentális egészségünkre.

2020-ban egy alattomos vírus támadta meg a világot, amely megváltoztatta napi rutinunkat és mindent, amit addig természetesnek vagy magától értetődőnek véltünk- ekkor beléptünk a COVID-19 világjárvány új valóságába, amely valóságban a szokásaink mind az egyéni életünkben, mind a társas interakcióink terén gyökeres változást vettek, ez a krízishelyzet pedig jelentős hatással volt a pszichés jóllétünkre. 

Épp, hogy könnyebb lett a helyzet, 2022 februárjában már az orosz-ukrán háborúról szóltak a hírek. 

A 2020-as évtől kezdődően több olyan vizsgálat eredménye látott napvilágot, amelyek megmutatták: a világ különböző területein jelentősen nőtt a krónikus stresszel és a szorongásos állapotokkal küzdők száma (Castro-Vale et al., 2020; Silovsky és mtsai, 2022; Surzykiewicz et al., 2022).  A legújabb kutatások a háború mentális egészségre gyakorolt ​​hatásait vizsgálták az orosz-ukrán háborúban közvetlenül érintett állampolgárok körében (Kurapov et al., 2022, 2023; Xu et al., 2023). Az eredmények nem tartogattak meglepetéseket: a háború sújtotta lakosság körében nagy mértékben jelent meg a szerhasználat, a krónikus stressz zavar, a kiégés állapota, a félelem és a magány érzelmi állapota pedig nagy mértékben volt jellemző a vizsgált minták körében, ahogyan ez a poszttraumás stressz szindrómáról, a szorongásos állapotokról és a depresszióról is elmondható. 

A háborúban közvetlenül nem érintett, de a háborús híreket fogyasztó, a háborús képanyagokkal rendszeresen találkozó egyének mintáján végzett kutatások hasonló eredményeket hoztak.

 

Idős asszonyt menekítenek ki otthonából egy orosz légicsapás után a Harkov megyei Vovcsanszk településen 2024. május 11-én
Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka

Az orosz-ukrán háború az első olyan a történelemben, amelyet szinte folyamatosan „közvetít” a média, annak drámai jelenetei, képei szinte bárki számára hozzáférhetőek – ezzel a háború negatív hatásai azok számára is érzékelhetőbbé válnak, akik közvetlenül nem érintettek. A tudat, hogy a közelünkben háború zajlik, az arról való rendszeres informálódás, a sajtóanyagok fogyasztása a félelem és a bizonytalanság érzelmi állapotait tartják fent, ez pedig tartós hatást gyakorol a mentális egészségre, a híreknek való folyamatos kitettség a már meglévő mentális zavarok tüneteit is súlyosbítja. (Chudzicka-Czupała et al., 2022; Hoyt et al., 2022.; Gottschick et al., 2023). 

A tudat, hogy a közelben háború dúl, hogy az erőszak és a pusztítás ennyire közel van, bénító. 

Ez a kiszolgáltatottság és fenyegetettség pedig, mint valami fojtogató, mérgező köd, lassan és kíméletlenül kúszik be a mindennapjainkba.

Megmérgezi a legszebb pillanatokat is azzal, hogy rátelepszik a szorongással, a nyomasztással, a veszteség közelsége miatti félelemmel. Ez az a létszorongás, ami most olyan sokakat érinthet: a magától értetődőnek vett létbizonyosság lába alól kihúzták a talajt, minden bizonytalan és nehéz kapaszkodókat találni. És ez még a szerencsés helyzet: hiszen mi csak nézői vagyunk a közelben zajló pokolnak, nem pedig aktív résztvevői.