Külföldre vándorolnak a frissdiplomások?

A 18-25 évesek 67 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy egy ideig külföldön vállaljon munkát - derül ki a napokban nyilvánosságra hozott ifjúsági kutatásból. A fiatalok főként a pénz és a munkakörülmények miatt vennék Nyugat-Európa felé az irányt. 87 százalékuk egyenesen úgy gondolja: egyre kilátástalanabb manapság a fiatalok helyzete. Körülnéztünk három hazai egyetemen, és a célcsoportnál érdeklődtünk

A Fanta trendriport nevet viselő szociológiai kutatás állításait az általunk megkérdezett fiatalok csak megerősíteni tudják. Gyorstesztünket az ELTE Bölcsészettudományi Karának udvarán kezdjük. A vizsga előtt állók esélyeket latolgatnak a füllesztő kánikulában, praktikus tippekkel látják el egymást, többen tejeskávét kortyolgatnak, indexet lapozgatnak.

Ebben a hangulatban szólítjuk meg az udvar egyik padján ücsörgő Nagy Orsolyát is - aki a külföldi munkavállalásban gondolkodó fiatalok nagy arányát imigyen kommentálta. "Igazuk is van. Magyarországon hatékony szülői támogatás, vagy brutális, hosszú távú eladósodás nélkül esélyük sincsen a fiataloknak saját lábukra állni. Itthon gyakorlatilag csak informatikusként, programozóként lehet normálisan keresni és komoly karriert befutni"- mondja a norvég szakos hallgatója. Hozzátette: nála sem kizárt, hogy hamarosan egy skandináv országban - például Dániában vagy Norvégiában - próbáljon szerencsét egy ideig.

A politika szüli a rossz közérzetet

Szintén apatikus véleménnyel találkoztunk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Wéner Tamás negyedéves műszaki menedzser szakos hallgató elfoglaltan suhan végig a folyosón és szorítja fülére mobiltelefonját, amikor megszólítjuk. Mielőtt a folyosón öltönyben várakozó, indexet szorongató évfolyamtársak felé venné az irányt, néhány mondattal kommentálja a kutatást. "Szerintem nem véletlenül lett ez az eredmény"- kommentálja a fiatalok 87 százalékának véleményét, miszerint külföldön sokkal több lehetőségük van és sokan csalódtak az itthoni kilátásokban. "Ebbe belejátszik a mostani helyzet. Nem feltétlenül a gazdasági válságot értem ez alatt, mint inkább a politikai körülményekből kiinduló társadalmi válságot."

Szerinte itthon azért mennek rosszul a dolgok, mert a politikusok többsége - pártállásától függetlenül - teljesen alkalmatlan arra a posztra, amit betölt. Ráadásul a négyévenkénti választások sem oldanak meg semmit, mert "állandóan ugyanazok az arcok cserélődnek." A fiatalember szerint a kortársak véleményének oka a magasabb nyugat-európai bérekben és morálban is keresendő. "Külföldön-például Németországban-hajlandóak megfizetni a diploma értékét és emberszámba veszik a dolgozókat. Mérnökként nem tudom, mi a helyzet, de az orvosoknál szinte biztosan így van"- teszi hozzá.

Külföld: eszköz a karrierindításra

A Duna másik oldalán, a Budapesti Corvinus Egyetemen kérdezett forrásaink inkább karrierépítési eszközt látnak a külföldi életben. Basa-Dénes Hanka (23), az egyetem ellátási-lánc menedzsment - köznapibb nevén logisztika szakos hallgatója szerint a nyelvtudás és a könnyebb álláshoz jutás miatt fontos a külhoni munka. "Én tavaly nyáron például két hónapig dolgoztam Mallorcán animátorként. Igaz, idén nyáron nem megyek külföldre, de jövőre, végzés után elképzelhető, ismét belevágok - legközelebb Németországban vagy Angliában." Hozzátette: az önéletrajzban előnyös a külföldi munkatapasztalat és az állásinterjún jönnek majd igazán jól a külföldön átéltek. "Egészen máshogyan beszélnek azzal a jelentkezővel, aki korábban részt vett már ilyesmiben és magabiztosabb az angoltudása."

Hanka egyébként úgy gondolja: az egyetem befejezése után akár 2-3 évnyi külföldi munka sem kizárt, de ha megtalálja a számítását, akár teljes munkavállalói pályafutását is el tudná képzelni külföldön."Igaz, ehhez azért szerencse és nagyon jó állás kellene a saját szakmámban. Logisztikus diplomával nem szívesen lennék pincér vagy vendéglátós egy nyugat-európai országban."

Akit mindig hazahúz a szíve

Van azonban, aki semmi pénzért nem élne tartósabban külföldön. "Teljes nevet nem mondok, ha nem baj, maradjunk egy Péterben"- szabadkozik egy fiatalember Hankától néhány méternyi távolságra.

A diplomamunkáján már csak az utolsó simításokat végző, építésznek is tanuló fiú úgy látja: kétségtelen, hogy itthon rengeteg probléma tapasztalható a munkahelyeken "mind emberileg, mind anyagilag. " Csakhogy ő még néhány hetet is nehezen bír ki idegenben-nemhogy hónapokat vagy egy egész életet. "Ideig-óráig még csak-csak, de hosszú távon már problémásabb lenne. Van már tapasztalatom a témában. Több hónapig voltam kint ösztöndíjasként Ausztriában, és menet közben észleltem: szinte állandóan honvágyam van. Úgyhogy nem sokáig bírnám Magyarország nélkül"- foglalja össze tömören a tapasztalatait.

Takács Gabriella