Duplán fizettetik a vízmérők leolvasását

Vágólapra másolva!
Kétszer fizettetnek a vízóra leolvasásáért egyes cégek. Így több százezer fogyasztó - a szolgáltatás rendes díjába beépítetten kívül - külön tételként is megfizeti a lakásába szerelt vízóra (mellékvízóra) leolvasását. Ráadásul a közös órán mért víz- és szennyvízmennyiség leolvasásáért mindkét cég kétszeresen fizettet.
Vágólapra másolva!

Több százezer fogyasztó fizet kétszeresen a számlázásért víz-, illetve csatornaszolgáltatás kapcsán: a leolvasás és a számla elkészítésének díját ugyanis nemcsak a szolgáltatás árában térítik meg, hanem erre külön összeget is kérnek havonta a fogyasztóktól.

- A számlakészítés a szolgáltatás része, így azért ezenfelül fizettetni nem lehet. A szolgáltatók azonban megkísérlik a profitjukat a fogyasztók kárára növelni - jelentette ki Újlaki-Vátz László, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) szóvivője. Hozzátette: a havi 95 forint sokak számára fel sem tűnik, másoknak azonban ekkora tétel indokolatlan kifizetése is nehézséget okoz.

Az eljárás azonban az összeg nagyságától függetlenül is kifogásolható: a víz-, illetve a csatornázási művek nem kérheti el kétszer semminek az árát sem - jelentette ki Újlaki-Vátz László.

A számla kiállítása, a mérőóra leolvasása a szolgáltatóknál törvényszerűen felmerülő költség, tulajdonképpen a rezsi egy eleme. Ennek külön számlázása ugyanolyan, mintha az élelmiszerüzletben a pénztárnál külön összeget számítanának fel a blokkért is - magyarázta a fogyasztóvédelmi szakember.

A dupla számlázásra eddig nem akadt példa - mondta Sándor Angéla, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főtanácsosa. Magyarországon elenyésző azoknak a szolgáltatóknak a száma, akik különdíjat számítanak fel a fogyasztásmérők leolvasásáért, illetve számla kiállításáért. Sajnos éppen a legtöbb ügyféllel dolgozók - a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) és a Fővárosi Vízművek (FVM) - alkalmazzák ezt az eljárást.

Az ártörvény értelmében ugyanis a víz-, illetve a csatornadíjak hatósági árasak. Az öt nagy regionális szolgáltató esetén a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium szabja meg a szolgáltatási díjakat és az áralkalmazási feltételeket. A kisebb, általában önkormányzati tulajdonban lévő szolgáltatók esetében a területileg illetékes önkormányzat dönt az díjakról.

A gond tehát éppen az, hogy bár az FCSM és az FVM árait szabályozó fővárosi rendelet nem engedi meg a mellékvízmérők leolvasásának külön díjként történő feltüntetését, de nem is tiltja azt - szögezte le Sándor Angéla. A szolgáltatók többletköltségeikre hivatkozva azoknak a fogyasztóknak, akik lakásuk fogyasztásának külön elszámolásáét kérik, a leolvasásét és a számlakiállításért különszerződés keretében díjat számítanak fel.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a fizetendő víz- és csatornadíj elszámolásának alapja ugyanazon vízmérő, melynek leolvasását a vízművek a Díjbeszedő Rt.-re bízza. S bár a csatornázási művek alkalmazottjai ki sem mennek az otthonokba, adataikat a vízművektől szerzik be (a bebocsátott szennyvízmennyiséget aszerint regisztrálják, hogy feltételezik, a lakásba befolyt vízmennyiség távozik is onnan), a fogyasztóknak ezt az elszámolást külön meg kell fizetni. Ráadásul a nagyobb társasházaknál jellemző, hogy nem is olvassák le a díjbeszedők az órát.

A tiszta helyzet teremtése mindenkinek érdeke: a szolgáltatóké, a pontosan fizető fogyasztóké. Ez csak úgy képzelhető el, ha minden vízfogyasztási hely egyben elszámolási pont is. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség már indítványozta a kérdés újraszabályozását, amire készségesnek mutatkoztak a szolgáltatók és az ágazati irányításért felelős tárca is. Az FCSM illetékes főosztályvezetője ennek ellenére sem tartja kifogásolhatónak az eljárást. Reszler Béla szerint elgondolkodtató, hogy a fogyasztók 95 százaléka aláírva visszaküldte azt a szerződést, amelyben külön tételként szerepel a mellékvízmérő leolvasása. Sőt szerinte ha a számlázási díj a csatornázási díj része, akkor azoknak is fizetni kellene, akiknél csupán egy főmérő méri a fogyasztást.

A témát már tárgyalta az Alkotmánybíróság is. A taláros testület úgy nyilatkozott, neki nem feladata vizsgálni mindezt, ám a módot a szerződésben kell rögzíteni. A fővárosi önkormányzatnál korábban már megkísérelték rendezni a kérdést. A téma megosztotta a városházi szakértőket, ám végül a közgyűlés nem változtatott a helyi rendelet megengedő rendelkezésén. Várhatóan hamarosan újra a fővárosi közgyűlés elé kerül a kérdés. Információink szerint a fogyasztói érdekvédelmi bizottság arra kérte Demszky Gábor főpolgármestert, hogy vizsgálják felül az ivóvíz- és a szennyvízellátásról szóló 1995-ös rendeletet, s készítsenek javaslatot a jogszabály módosítására.