Százmilliárdból lehetne védekezni az árvíz ellen

Vágólapra másolva!
A tiszai árvizek elleni védekezés összehangolásában, egy új árvízvédelmi koncepció kidolgozásában állapodtak meg tegnap Budapesten a folyó menti országok vízügyi vezetői. Az árvíztől különösen fenyegetett Magyarországnak szakértők szerint a következő években megközelítőleg 100 milliárd forintot kellene költenie biztonsága érdekében.
Vágólapra másolva!

A védművek magasítása helyett tározók kiépítésével a vízgyűjtőn kell felfogni a mind magasabban tetőző árvizeket - tartalmazza a Tisza menti országok tegnap elfogadott közös árvízvédelmi koncepciója. Magyarország, Ukrajna, Románia, Szlovákia és Jugoszlávia vízügyi vezetői megállapodtak az árvízi észlelő-, az információs- és az előrejelző rendszer fejlesztésében is. Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter a dokumentum aláírása után bejelentette: a koncepció kiterjed az árvízvédelmi felkészülési idő megnövelése érdekében szükséges teendők, valamint az árhullámok nagyságának meghatározására is. Az öt ország számít az Európai Unió pénzügyi támogatására is, de ehhez összehangolt árvízvédelmi koncepcióval kell rendelkezniük.

Földrajzi helyzeténél fogva Magyarországot érintik legérzékenyebben a tiszai árvizek. Több mint egymillió ember él a folyó mentén, ezért számunkra különösen fontos, hogy a vízgyűjtőn lévő országok mit tesznek az árhullámok megfékezése érdekében - mondta érdeklődésünkre Jakus György, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) helyettes vezetője.

A közös stratégia elfogadása mellett Magyarország kidolgozta már saját árvízvédelmi programját. Az új Vásárhelyi terv - az ötoldalú egyezményben rögzítettekhez hasonlóan - a gátak megemelése helyett a folyó szétterítésére helyezi a hangsúlyt. Szükségtározók kiépítése, az árterek átalakítása, a főmedertől elzárt holt- és mellékágak összenyitása szolgálná a lezúduló vizek gyorsabb levezetését. A hamarosan a kormány elé kerülő terv megközelítőleg 100 milliárd forintos fejlesztési igényt tartalmaz 2003-tól. Mivel több szakaszon a jelenlegi védművek nem felelnek meg a követelményeknek, folytatódik a két éve megkezdett gáterősítési program is.

A Tisza menti országok árvízvédelmi együttműködésének erősítését az elmúlt évek rekord magasságú árvizei nyomán határozták el: 1998-tól kétszer dőlt meg minden idők legmagasabb vízszintje a Tisza középső és felső szakaszán. A csúcsmagasságon tetőző folyó a Kárpátalján kétszer, idén tavasszal pedig a magyarországi Beregben falvak sorát döntötte romba.